A Csepel D-462 és D-464
D-464 Ahogy arról korábban már szó esett, a Csepel teherautókat Steyr licenc alapján kezdték gyártani a 40-es évek legvégén. A járművek nem tartalmaztak import-alkatrészeket, a fődarabok kevés kivétellel a Csepel…
D-464 Ahogy arról korábban már szó esett, a Csepel teherautókat Steyr licenc alapján kezdték gyártani a 40-es évek legvégén. A járművek nem tartalmaztak import-alkatrészeket, a fődarabok kevés kivétellel a Csepel…
Az alapkivitelű D-450-es modelljei általában 5 tonna súly megmozgatására voltak képesek. A gazdaságnak szüksége volt azonban olyan járművekre is, melyek nagyobb súlyt tudtak megmozgatni, és jobban variálhatók voltak, mint a…
A D-450-es formatervéről készült reklámfotó. A fülkéket az Ikarus gyártotta. A Csepel első teherautói, a 350-esek katonai igényekre szabva készültek, noha sok közülük a polgári közlekedésben is részt vett. A…
A D-344-est számos felépítménnyel gyártotta a Csepel Autógyár, így megtalálható volt például a képen látható vegyimentesítő felépítménnyel is. A Csepel Autógyár D-350-es és D-352-es típusai az 1950-es évek végéig megfelelően…
A II. világháború után az újjáépítéshez ahogy minden érintett országnak, Magyarországnak is szüksége volt új tehergépjárművekre. 1949-ben erre a célra hozták létre a Csepel Autógyárat, melynek első járművéhez, a 350-es…
Az autógyári vadászok trófeái 1986-ban a Fényszóró egyik számában a vadászat volt a téma. Az alábbi cikkben részletesen olvashatnak arról, hogy a „rapsicok” hogyan itatták le a libákat, és hogy…
A szocializmus idején működő nagy nehézipari gyárak egyik különös, a korszakról alkotott képünkre kicsit nehezen illeszthető vonása volt, hogy a nők részére teljes egyenjogúságot biztosítottak. Ez azt jelentette, hogy a…
"A Lengyel Motorszövetség rendezésében (1950.) szeptember 5. és 12. között bonyolítják le Lengyelország útjain a tehergépkocsik részére kiírt nagyszabású megbízhatósági és gyorsasági versenyt. Az autókat az előírt legnagyobb terheléssel kell…