Az alapkivitelű D-450-es modelljei általában 5 tonna súly megmozgatására voltak képesek. A gazdaságnak szüksége volt azonban olyan járművekre is, melyek nagyobb súlyt tudtak megmozgatni, és jobban variálhatók voltak, mint a fix felépítményes járművek. A Csepel Autógyár mérnökei úgy tettek eleget a kihívásnak, hogy a jármű orrába 4 hengeres helyett 6 hengeres motort pakoltak, és nyerget tettek a hátuljára, így létrejött egy hosszabb orrú, nyergesvontató változat a 450-esből.
A D-613-as motor valamelyik változatával szerelt járművekhez a pótkocsikat is a Csepel Autógyárban készítették: elérhető volt vámzáras ponyvás, cementszállító, üzemanyagszállító és egyéb kivitelekben is. A típuslapok tanúsága szerint minden földi jóval ellátták: 3 személyes fülkéjében állítható sofőrülés volt, és külön kiemelték az előrebillenthető szélvédőt, a hatékony fűtést és a kettős ablaktörlőt. Műszerek tekintetében a korban modernnek számított a kínálat: a műszerfalon sebességmérő, kilométerszámláló, hűtővíztávhőmérő és sok egyéb elektromos kapcsoló állt rendelkezésre.
Ahogy a többi korabeli járműhöz, úgy a hathengeres motorral szerelt D-450-esekben is a Csepel Autógyár készítette a fődarabok többségét – ezúttal azonban a mellső és hátsó híd győri gyártmányú.
