Ádám Jenő Szigetszentmiklós szülötte, országosan ismert zenepedagógus, zeneszerző és karmester volt. 1896-ban született, tanítói diplomájának megszerzése után az első világháború keleti frontjára került. Hadifogságba esett, Szibériába került, ahol megszökött és kalandos úton került vissza Magyarországra. Hazatérte után beiratkozott a Zeneakadémiára, melynek elvégzése után nyugdíjazásáig tanára lett.
Zeneszerzőként már pályája elején sikereket ért el. Kezdettől fogva a Bartók és Kodály által kezdeményezett magyar népzenei szellemben fogantak művei. Nagy sikert ért el Magyar Karácsony című daljátékával, de egész estés daljátékokat, vonósnégyeseket, nagyzenekari szviteket és énekkari műveket is írt.
A 30-as években nagy vállalkozásba fogott Kodállyal: rádión keresztül népszerűsítették a magyar népdalt. A műsorban népdalok mellett saját feldolgozásait tanította a hallgatóknak, ezekből született meg például a Száll az ének vagy a Két szál pünkösdrózsa című dalosfüzet.
1933-ban elvégezte Felix Weingartner karmesteri iskoláját, ettől kezdve dirigensként is tevékenykedett. Első nagy sikerét Händel Saul című oratóriumával érte el, és a későbbiekben is gyakran vezényelt barokk oratóriumot. Karmesterként megalakította és 20 éven át vezette a Zeneművészeti Főiskola énekkarát, karigazgatója volt a Budai Dalárdának, sikerre vitte itthon és külföldön is a MÁV-Testvériség férfikarát és a Liszt Ferenc kórust.
A legnagyobb sikereit mégis pedagógusként érte el. Kodály biztatására 1942-ben megírta a Módszeres énektanítás a relatív szolmizácó alapján című alapvető művét. Ugyanekkor jelentek meg először az új módszeren alapuló iskolai tankönyvei, a Szó-Mi füzetek, majd Énekeskönyv című tankönyvsorozata. A füzeteket és a tankönyveket a legapróbb részletekig ő maga tervezte.
Szenvedélyesen szeretett tanítani, az egész magyarság által ismert és művelt kinccsé kívánta tenni a népdalt – ezért nem csak itthon tanított, hanem bejárta a világ magyar közösségeit is, mintegy félszáz magyarlakta településen járt szerte a Földön.
Az Emlékház
Az épület egy parasztház, melyet a 19. század végén építettek, így stílusában beleillik az Árpád utca régi utcaképébe. Az épületet 1979. október 5-én avatták Ádám Jenő Emlékházzá, az avatáson maga Ádám Jenő is jelen volt.
A házba belépve a jobb oldalon nyíló ajtó mögött található Ádám Jenő dolgozószobája. A helyiség berendezése a zeneszerző Moszkva téri lakásából származik, és eredeti formájában van kiállítva.
A bejárat szobájában, és az utca felé eső következő szobában a zenepedagógus életpályájának tárgyi emlékeit és dokumentumait lehet megtekinteni, valamint meghallgatható néhány műve és rádiós műsorainak részletei is. Az utca felőli szobában néhány festmény mellett Ádám Jenő zongorája kapott helyet. A székekkel berendezett helyiség kisebb kamaraelőadások helyszíne.