1941-ben Szigetszentmiklós és Tököl határában megnyílt a Dunai Repülőgépgyár, mely Messerschmitt zuhanóbombázókat gyártott a náci hadigépezet részére, és az elkészült gépek próbarepüléseinek kiszolgálására épült meg a szomszédos Tököli Repülőtér. A komplexumot a II. világháború alatt a szövetséges légierők több ízben bombázták, melynek során a gyár dolgozói közül több mint negyvenen vesztették életüket, és a termelés is leállt, illetve áthelyezték Kőbányára.
A háború után Magyarországot egyebek mellett súlyos járműhiány sújtotta, az újjáépítéshez teherautókra volt szükség. Az új járműgyár létrehozására hosszas mérlegelés után a volt Dunai Repülőgépgyár romos komplexumát jelölték ki. 1949 tavaszán megkezdődtek az újjáépítési munkák az új Csepel Autógyárban, és 1950 februárjában indult meg a járművek gyártása. Az első D-350 típusú teherautó áprilisban gördült le a szalagról, év végére pedig 1666 db Csepel teherautó került forgalomba.
A Csepel Autógyár elindítása szükségképpen fellendítette a magyar ipar több szegmensét, hiszen a gyár számos alapanyagot és készterméket rendelt más hazai gyáraktól, így sok más magyarországi üzem számára biztosított felvevőpiacot a Csepel.
Az autógyár beindulása magával hozta Szigetszentmiklós község robbanásszerű növekedését is. A nagyüzem munkásai számára a falunak a Csepel Autógyár felé eső oldalán megindult a lakótelep építése, vele együtt bölcsőde, óvoda, iskola épült. 1949-ben alig hatezren laktak a településen, 1960-ra tízezer fölé emelkedett a lélekszám. A további növekedés következtében 1970-ben Szigetszentmiklós nagyközségi rangot kapott.
A Csepel Autógyár fennállásának első két évtizedét a teherautók gyártása határozta meg. Ebben az időben az eredeti 350-es terveire támaszkodva számos más teherautótípust fejlesztettek: a polgári felhasználású 400-as és 700-as szériát, valamint a hadsereg számára készült legendás D-344-est, vagy a sokoldalú D-566-ost. Az autógyár teljeskörű fejlesztést és gyártást végzett: az alvázak mellett itt készültek a fődarabok, úgy mint a motor, tengelyek, sebességváltók és kormányművek. A fülkék nem helyben készültek, ezeket sokáig az Ikarus gyártotta.
Az 1968-ban meghirdetett közúti járműprogram értelmében Magyarországnak kellett a KGST-országok legnagyobb autóbuszgyártójává válni. A Csepel Autógyár számára ez azt jelentette, hogy a teherautógyártással fel kellett hagyni, és teljes mértékben át kellett állni az Ikarus új, 200-as sorozata számára szükséges önjáró fenékvázak gyártására. Az átállás a gyár átalakításával, új üzemcsarnok építésével, és a munkaerő bővítésével járt: az 1970-es évekre már tízezren dolgoztak a Csepel Autógyárban.
A 80-as évekre a gyár az Ikarus legnagyobb beszállítójává vált – a Szovjetunióba és a szocialista blokk többi országába szállított több tízezer autóbusz fenékvázait készítették. A Csepel Autógyárban ennek ellenére megmaradt a teherautógyártás, a 750-es család járművei viszonylag sikeresek voltak Magyarországon.
A 80-as évek legvégén az összeomló KGST-piac a Csepel Autógyár alkonyát is elhozta. A nagyarányú leépítések után 1992-ben felszámolták a gyárat, melynek ingatlanjait végül az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. vette kezelésbe, létrehozva a ma is virágzó komplexumot. Az ipari park vezetése 2009-ben a Csepel Autógyár dicső múltja előtt tisztelegve hozta létre a Csepel Autó Gyártmánymúzeumot, mely 2014 óta látogatható jelenlegi formájában.
Pentelényi János, a Csepel Autógyár főkonstruktőre (1911-1996)
Tudták, hogy még a Trabant megjelenése előtt majdnem elindult a kisautógyártás Magyarországon? Akinek a nevéhez fűződik ez a történet, ő nem más, mint Pentelényi János, aki a Csepel Autógyárban dolgozott több, mint húsz éven át. Ismerkedjünk meg vele! Pentelényi János 1911-ben született Sopronban. Miután érettségizett a budapesti József Nádor Műszaki Egyetem hallgatója lett. 1930-ban Weimarban…
Tovább olvasom Pentelényi János, a Csepel Autógyár főkonstruktőre (1911-1996)
Csepel Autógyár Művelődési Központjának elveszett képzőművészeti értékei
Egykor a Csepel Autógyár Művelődési Központ és Könyvtár (jelenleg Lordok Háza) épületét három jelentős képzőművészeti alkotás díszítette. Ma már egyik sem látható. Mikus Sándor (1903-1982) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész keze munkáját dicséri a Dalosok című alkotás, melyet a Csepel Autógyár Művelődési Központjának hátsó, gyárépület felőli bejáratánál állítottak fel 1962 októberében. A korabeli cikkekben…
Tovább olvasom Csepel Autógyár Művelődési Központjának elveszett képzőművészeti értékei
60 éve történt: húszezer kilométer Csepelekkel Afrikában
A Csepel Autógyár alapítása után hamar exportra is termelni kezdett, járművei egy évtized alatt a szovjet érdekszféra számos országában megjelentek. A Csepel teherautóknak a világ minden részén helyt kellett állnia: a legkeményebb oroszországi telektől a forró kubai nyarakig és az oxigénhiányos tibeti fennsíkig megbízható teljesítményt kellett nyújtaniuk. Az 1960-as évekre az Autógyár munkatársai már számos…
Tovább olvasom 60 éve történt: húszezer kilométer Csepelekkel Afrikában
A Csepel Autógyár szervókormány gyártásáról
Újabb fantasztikus adománnyal gyarapodott a Helytörténeti Gyűjtemény Csepel Autógyárról szóló része. Hart Péter 1975-től dolgozott az Autógyárban, ahol a 80-as évek elejétől kezdve a hidraulikus szervókormányok gyártását felügyelte, vezette a fejlesztését. Az Autógyárnál töltött évtizedek alatt nemzetközileg is elismert szakemberré vált, aki a mai napig(!) dolgozik szervókormányok fejlesztésén. Csepel Autógyárra vonatkozó dokumentumainak gyűjteményét nagylelkűen felajánlotta…
Bombázás a Dunai Repülőgépgyár ellen
Április eleje szomorú évforduló. 1944. április 3-án a szövetségesek első ízben bombázták a Csepel Autógyár elődjét, a Dunai Repülőgépgyárat Szigetszentmiklós határában. A stratégiai jelentőségű létesítményben Messerschmitt zuhanóbombázókat gyártottak, így megbénítása kiemelt fontossággal bírt. A gyárat váratlanul érte a támadás, és mivel nem volt kellő mennyiségű óvóhely kiépítve, a dolgozók a gyárat körülvevő akácosokba menekültek, ahol…
Csepel autóbuszok
A Csepel Autó által önállóan gyártott járművek sorában az utolsó kategóriát a teherautók tervezéséből szerzett tapasztalatok alapján létrehozott autóbuszok jelentik. A D-750-es széria alvázának módosításával az Ikarusszal vagy más gyártókkal együttműködve készítette autóbuszait a Csepel Autógyár. Ahogy a korabeli brosúra írja a 257-es alvázról: „Az alváz konstrukciója és a főegységek elhelyezése lehetővé teszi egyszerű eljárásokkal…
Látogatói információk:
2310 Szigetszentmiklós, ÁTI-Sziget Ipari Park, 59. épület
A kiállítás előzetes bejelentkezés alapján minimum 10, maximum 30 fős csoportokban látogatható. Időpontegyeztetéshez keresse telefonon Békés György tárlatvezetőt 0620-200-7241-es telefonszámon!
A belépés ingyenes!