Az 1956. október 23-án kitört forradalomra emlékezve méltóságteljesen ünnepel az ország. A 65 éve lezajlott események megmozgatták az országot, és mindenki érezte, hogy a történések sarokpontot jelentenek hazánk történetében. Oldalunk követője, Bódizs Gyula jóvoltából került a Helytörténeti Gyűjteménybe egy asztali naptár 1956-ból, melybe tulajdonosa, Dolinay Lajos mintegy naplószerűen feljegyezte a tragikus 1956-os év eseményeit.
Október 23, kedd: Ma délután tüntettek az egyetemisták. Este 20 órakor a Gerő beszéd után kiütött a fegyveres forradalom.
24, szerda: Ma reggel már nem indultak a vonatok. Sztrájk van! Pesten véres harcok. Gerőék Nagy Imre nevében segítségül hívták a Szovjet hadsereget. Gerő és társai lebuktak.
27, szombat: Ma este kipakolták a Tanácsháza és a Pártház iratait és felégették. Éjjel nagy lövöldözések Haraszti és a Reptér között.
30, kedd: Szovjet katonák kivonultak Budapestről.
31, szerda: Ma reggel 9 után kerékpárral bementünk Pestre.
November 1, csütörtök; 2, péntek: Egymás után alakulnak a különböző pártok. A sport egyesületek is a régi nevükön újjá alakulnak. Bizakodó a hangulat. Követelik a szovjet hadsereg kivonulását. Nagy Imre bejelentette, hogy kilépünk a Varsói Szerződésből és a szovjet követnek bejelenti, hogy a kormánya sürgősen tűzze ki a tárgyalások idejét a szovjet hadsereg kivonulására vonatkozólag.
3, szombat: Rádión mindenkit felszólítanak, hogy vegyék fel a munkát. Már arra várunk, hogy meginduljon a HÉV. De egyenlőre a vasutasok sztrájkolnak, míg a szovjet ki nem vonul az országból. Mindszenti szózatot intézett a rádióban.
4, vasárnap: És ekkor az elmúlt hét bizakodó hangulata után… reggel nagy lövöldözésre ébredtünk Pest felől. Nagy Imre bejelenti a rádión a súlyos helyzetet, hogy a szovjet hadsereg megtámadta Budapestet, miközben a magyar kormányküldöttség elindult a tárgyalásokra. Segítséget kér az E.N.Sz-től.