Kultúra az egyletekben

Színjátszócsoport 1922 körül

A művelődés a szórakozás, a kikapcsolódás egyik formája: amit manapság a moziba, koncertre, bulizni járás jelent, azt régebben a színielőadásokon, olvasóköri esteken, táncmulatságokon való részvétel jelentette. Szigetszentmiklóson már a 19. század végén is pezsgő közösségi élet volt, és felülről irányított szervezet híján a község lakossága maga hozta létre a közművelődés lehetőségeit a korabeli szokás szerint egyletek formájában.

Az egyleti élet fénykorában, a két világháború között több mint húsz különböző szerveződés működött a faluban. A társaskörök, sportkörök és vallásos körök mellett kulturális célzattal létrejött egyletek is léteztek, amilyen a Polgári Olvasókör, vagy a Dalárda volt. Ugyanakkor mindegyik egyesülés kivette részét a művelődés szervezéséből, a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körének például saját színjátszócsoportja, az Önkéntes Tűzoltóknak pedig a fővárosban is ismert fúvószenekara volt.

Leventeegylet Kőrösi József parancsnokkal

A művelődés helyszínéül a faluban található vendéglők vagy iskolák tantermei szolgáltak. Az események szervezésében gyakran a falu vezetői, a tanítók vagy a presbitérium tagjai is részt vettek. A rendezvényeket a kisbíró kidobolta, vagy nyomdai, gépelt meghívókon, plakátokon hirdették őket.

Majdnem minden vasárnap volt valamelyik kocsmában valamilyen rendezvény vagy néhány órás táncmulatság. Tánctanfolyamot minden évben tartottak, általában a Hangya-vendéglőben tanultak táncolni a fiatalok. Mivel a két világháború között több zenekar is működött a faluban, a fiatalok zenés szórakozása biztosítva volt. Maguk a vendéglősök is szívesen adtak helyet a rendezvényeknek, gyűléseknek, hiszen ez a bevételt is növelte.

Hősök napi megemlékezés 1943-ban

Az év folyamán számos alkalom nyílott a közös művelődésre. A ma is ismert hagyományos évfordulók mellett az egyházi ünnepek, és a mezőgazdasági tevékenységhez köthető alkalmak adtak apropót az együttlétre, de számos hagyományos báli időpontot is tartottak a szigetszentmiklósiak.

Az egyletek általában a különféle rendezvények bevételeiből tartották fenn magukat, de az is előfordult, hogy a bevételt valamilyen jótékony célra fordították. Ilyen volt a református templom orgonájának építése, a római katolikus templomépítés, könyvtár létesítése stb.

Vélemény, hozzászólás?