A fészer készítése
Méh imre szalmás fészere A hagyományos paraszti udvar fontos kelléke volt a fészer. Ma már alig látni hagyományos technikával, nádból, szalmából épült könnyű szerkezetű építményeket, de Vöő Imre bácsi az…
A Városi Múzeum várja a látogatókat…
Pár évvel ezelőtti havas téli hónapban történt, amikor Szigethalomról telefonon kerestek. Szeretnék megnézni a múzeumot, mert a gyerekek nem értik az iskolában a történelmet. Most tanultuk a Petőfi Sándor „Anyám…
Ez a mostani a negyedik templom – Beszámoló a templomkerti régészeti ásatásról
Nagy várakozás előzte meg Batizi Zoltán régész beszámolóját a templomkerti ásatás befejezése után. A múzeum irodájában megtartott vetített, képes előadáson sok mindent megtudtunk a megbolygatott középkori szentmiklósi őseinkről. A helytörténeti…
Emlékezés a régi nagy telekre…
Az időjárás változásai mindig foglalkoztatták az embereket, féltek tőle, mert ettől függött a parasztember egész évi munkájának eredménye. Sokan sok helyen feljegyezték az időjárás eseményeit faluhelyen, melyek az utókornak hasznos…
Nők a Csepel Autógyárban
A szocializmus idején működő nagy nehézipari gyárak egyik különös, a korszakról alkotott képünkre kicsit nehezen illeszthető vonása volt, hogy a nők részére teljes egyenjogúságot biztosítottak. Ez azt jelentette, hogy a…
Csepelek versenye Lengyelországban
"A Lengyel Motorszövetség rendezésében (1950.) szeptember 5. és 12. között bonyolítják le Lengyelország útjain a tehergépkocsik részére kiírt nagyszabású megbízhatósági és gyorsasági versenyt. Az autókat az előírt legnagyobb terheléssel kell…
Heidinger János vértanúhalála
Amikor a szovjet hadsereg 1956. november 4-én vérbe fojtotta a magyar forradalmat, sok magyar katona veszett oda. Szigetszentmiklós határában egy katona halt vértanúhalált: Heidinger János. Gyűjteményünkben több feljegyzés is található…
Háros falu történetéről
Tettamanti Sarolta régész megtekinti a hárosi ásatási területet A Háros nevét viselő településrész ma Csepelhez tartozik, ám ez nem volt mindig így: Nagy-Budapest létrejötte előtt a terület Szigetszentmiklós része volt,…
Bronzkori lelőhelyek Szigetszentmiklóson
Szigetszentmiklós igen gazdag lelőhelye a bronzkori kultúrák régészeti maradványainak. Ezek tudományos igényű vizsgálatát az 1960-as években kezdték meg, amikor Vöő Imre, Gyűjteményünk vezetője több ízben is meghívott a faluba hivatásos…
A kávás kutakról
Kávás kút 1896-ból. A kútásás folyamatáról Simon Albert így ír Szigetszentmiklós története című munkájában: „Régen a kút úgy készült, hogy alacsony dunai vízállásnál széles és mély gödröt ástak a vízig.…
Városunk első írásos említése
Az állandó kiállításunkon megtekinthető régészeti emlékek alapján tudjuk, hogy jóval Szigetszentmiklós első írásos említése, azaz 1264 előtt is létezett a település. Vöő Imre ezt a gondolatot először 1974-ben tette közzé…
- Go to the previous page
- 1
- …
- 13
- 14
- 15
- 16