Majális egykor és ma
Májusfa állítás 1992-ben a Kéktón A majális két arca. Május 1. a munka ünnepeként szerepel a hivatalos naptárakban, ám az ünnepnek van egy egyházi gyökere is. Az ünnep eredete a…
A tyúkokról
Tyúkok a Horváth-portán Régészeti leletekkel bizonyítható, hogy már az Árpád-korban is tartottak tyúkot az elődeink. A háztáji baromfitartás ráadásul ritkán nőtt a háziipar szintjére: a falusi portákon jellemzően önellátásra tartottak…
Karácsonyi szokásainkról
Karácsony közeledtével idézzük fel, milyen szokásai voltak elődeinknek az év legszebb ünnepével kapcsolatban! Vöő Imre bácsi szenvedélyesen tanulmányozta nem csak Szigetszentmiklós, de a környékbeli települések néprajzát is. Lássuk, mit ír…
A kukorica termesztéséről
Szeptember vége van, folyamatban a kukorica betakarítása. Rendkívül fontos mezőgazdasági növényünk a kukorica, melyet manapság számos élelmiszeripari termék előállítására alkalmaznak. A 20. század második felében kezdett elterjedni a kukoricából készült…
Bortermelés Szigetszentmiklóson
Szigetszentmiklós óvárosi részén a porták kertjeibe bepillantva ma is sok helyen láthatunk szőlőtőkéket, és sokan a mai napig bort készítenek a kertjükben megtermett bogyóból. Azt talán kevesebben tudják, hogy a…
A házassági szerződés
Mai, jogi útvesztőkkel teleszőtt világunkban azt gondolná az ember, hogy a házassági szerződés is újkeletű találmány. Pedig Magyarországon ősi szokásról van szó, hiszen Werbőczy István rendkívül fontos törvénykönyve, az 1517-es…
Gabonahordás és cséplés
Kincse Józsi bácsi a Honismereti szakkör egyik legtekintélyesebb tagja volt, akinek visszaemlékezései egyedülálló betekintést engednek a 20. század első felének életébe. A kor mezőgazdasági munkái között megjelentek már a gépek,…
A fészer készítése
Méh imre szalmás fészere A hagyományos paraszti udvar fontos kelléke volt a fészer. Ma már alig látni hagyományos technikával, nádból, szalmából épült könnyű szerkezetű építményeket, de Vöő Imre bácsi az…
Emlékezés a régi nagy telekre…
Az időjárás változásai mindig foglalkoztatták az embereket, féltek tőle, mert ettől függött a parasztember egész évi munkájának eredménye. Sokan sok helyen feljegyezték az időjárás eseményeit faluhelyen, melyek az utókornak hasznos…
A kávás kutakról
Kávás kút 1896-ból. A kútásás folyamatáról Simon Albert így ír Szigetszentmiklós története című munkájában: „Régen a kút úgy készült, hogy alacsony dunai vízállásnál széles és mély gödröt ástak a vízig.…