Szeptember vége van, folyamatban a kukorica betakarítása. Rendkívül fontos mezőgazdasági növényünk a kukorica, melyet manapság számos élelmiszeripari termék előállítására alkalmaznak. A 20. század második felében kezdett elterjedni a kukoricából készült cukor felhasználására, melyhez hazánkban először Szabadbattyánban építettek üzemet. Erről, és a kukorica felhasználásának 1978-as tényeiről szól Imre bácsi e heti cikke.
Napirenden a kukorica
Az elmúlt hónapokban olvashattuk a napilapokban az MSZMP Központi Bizottságának március 15-i határozatát, egyes mezőgazdasági termények terméshozamának növeléséről. A közérdeklődés jelenleg a kukoricára összpontosul, megtárgyalták a terméshozamának növelési feltételeit.
Szántóföldi növényeink kö9zül a búza után a legnagyobb területet foglalja el, tavaly 1,5 millió hektárnyi kukoricavetés volt. Szemtermése emberi eledel, takarmány és ipari nyersanyag. A televízió Hét című műsorában foglalkozott a kukoricatermesztés témájával, így az egész ország értesült a termésnövelés lehetőségeiről. A kukorica jól terem földjeinken, állataink szívesen fogyasztják, de feldolgozva is minden mennyiségben eladható. Egyetlen baj csak az, hogy kevés terem belőle. Valamikor 30 mázsás termést már jónak mondtak. Ma számos Állami Gazdaságban elérték már az 50, 60 sőt a 70 mázsás hektáronkénti átlagtermést. Ez már javulás. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a terméshozam növelhető 80-90 mázsáig is.
Szükségünk van a kukoricára, mert tekintélyes számú sertésállományunk van országszerte, és ez igényli. Az is világos, hogy a nagyobb termésátlag csak fejlett kukoricatermesztési rendszerek bevezetésével, modern gépek üzembe állításával lehetséges, amely sok millióba kerül. A kormány igyekszik segíteni, illetve támogatni a gazdaságokat, szövetkezeteket.
Így több Pest megyei gazdaság is növeli a kukoricaterületét 1978-ban. Bizonyára sokan kérdezhetik magukban, minek ez a sok kukorica? Kevesen tudják azt, hogya kukorica értékes ipari nyersanyag, cukor is készíthető belőle. Különös gyár épül 1980-ra a dunántúli Szabadegyházán, több mint 2 milliárd forint felhasználásával. Az itt kezdődő cukorgyártás alapja a kukorica lesz, mondják a jelentések. A hazánkban még szokatlan, folyékony cukrot állítják majd elő, ebből évente 45 ezer tonnát.
A kukoricacukor 1973-ban jelent meg először a világpiacon. Már a múlt század elején felfedezték, hogy a keményítőből is lehet cukrot előállítani. Ez volt a krumplicukor. A mai modern technológia segítségével egy mázsa májusi morzsolt kukoricából 58-60 kiló finomított cukrot lehet előállítani. Felvetődik a kérdés, nem jövedelmezőbb-e, ha cukor készül a kukoricából, mintha azt hízókkal etetjük meg? Példaként említem meg, hogy egy mázsa cukorrépából mindössze 11-12 kg cukor nyerhető.
A Szabadegyházán az esztendőnként felhasznált 120 ezer tonna kukoricából nemcsak évi 45 ezer tonna folyékony cukrot termelnek, hanem a cukorgyártással párhuzamosan 125 ezer hektó finomszeszt is a 30 ezer tonna fehérjetakarmány és a több mint 10 ezer tonna kukoricacsíra mellett. Ezenkívöl ott van még a kukoricaszár felhasználásának lehetősége is – írja Mekis János cikkében.
Cukorból általában tetemes mennyiséget kell Magyarországnak importálnia. Kukoricából viszont exportra is jót – így került hát komolyan napirendre a kukoricatermesztés növelésének kérdése országos szinten, ezért beszélünk róla; nemzeti érdekünk.