Egykor a Csepel Autógyár Művelődési Központ és Könyvtár (jelenleg Lordok Háza) épületét három jelentős képzőművészeti alkotás díszítette. Ma már egyik sem látható.
Mikus Sándor (1903-1982) kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész keze munkáját dicséri a Dalosok című alkotás, melyet a Csepel Autógyár Művelődési Központjának hátsó, gyárépület felőli bejáratánál állítottak fel 1962 októberében. A korabeli cikkekben többféle címe is létezett ennek a szobornak: Dalosok, Éneklő munkások, Kórus, A dalárda.
A munkásosztály kulturális felemelkedését, az énekkarok iránti tiszteletadást és a zene összetartó erejét jelképezte a három énekes azonos testtartásban, azonos öltözékben. A lépcsőzetes elhelyezkedés már önmagában egyfajta ritmust, illetve dallamot adott az alkotásnak.
A Művelődési Központ privatizálása után a szobor egyik alakját ellopták, fennmaradó részeit pedig a szigethalmi könyvtár raktárában helyezték el. Kicsinyített bronzváltozata a Magyar Nemzeti Galériában található, jelenleg nincs kiállítva.
Egy másik kiemelkedő alkotás Kovács Margit Színház (más forrásokban Ember és munka) című domborműve a Csepel Autógyár Művelődési Központjának bejáratánál helyezkedett el. Kovács Margit (1902 -1977) szobrász, keramikus, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész.
Az eredeti domborművet, amit a Csepel Autógyár Művelődési Központjának tervezett, bemutatták 1961-ben egy Torinóban rendezett kiállításon Ember és munka címmel. A helyieknek ez a mű annyira megtetszett, hogy a magyar állam megvásárolta és Torinónak adományozta. Ezután Kovács Margit egy interjúban azt mondta: „Elment hát ez is. Most újat kell csinálnom a csepelieknek!”[1] A színpadi jeleneteket és különböző mesterségeket megelevenítő, kézzel formázott, mázatlan, egyenként körülbelül 40 centiméter magas samottfigurák csoportja 1963-ban készült el.
A privatizáció után a Kovács Margit reliefet lebontották és a BÁV-hoz került, a BÁV pedig elárverezte. Az árverés 1997-ben nagyon sikeres volt, ugyanis a 16 darabból álló kerámia kompozíció kikiáltási ára 1,8 millió forint volt, azonban végül 5 millió forintért vásárolta meg egy magángyűjtő.[2]
A Csepel Autógyár Művelődési Központjának harmadik kiemelkedő képzőművészeti alkotása Blaski János nevéhez fűződött. Blaski János (1924 – 2015) háromszoros Munkácsy Mihály-díjas, érdemes művész, festőművész és tanár.
A nagyterem előcsarnokába 1961-ben készített metlachi mozaik kompozíciójának címe: a Népművelés szimbóluma, mely több alakos, 3 méter magas, 17 méter hosszú. A művész ezért az alkotásáért megkapta a Munkácsy-díjat[3]. Témaválasztásánál a zene, dallam, a tánc, a munka és a család került előtérbe.
[1] Népszabadság, 1962.07.15., 20. évf. 164. sz
[2] Népszava 1997.11.05., 125. évf. 258. sz 11. o.
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Blaski_J%C3%A1nos