Értékeink nyomában

Pályázat a szigetszentmiklósi Települési Értéktár bővítésére

Mi az az Érték?

Mindaz, amire büszkék vagyunk, amit szeretnénk másokkal megosztani és utódainkra örökíteni. Ez lehet csak a mi városunk számára fontos dolog, de olyasmi is, ami akár országosan is méltó a megkülönböztetésre és a népszerűsítésre. Az országos jelentőségű értékekből Hungarikum válhat – Szigetszentmiklóson ilyen a lakihegyi adótorony vagy Ádám Jenő hagyatéka.

Jelenleg a szigetszentmiklósi Települési Értéktárnak hat tagja van. Jelen pályázat célja, hogy a TI segítségetekkel bővítsük ezt a listát, ezáltal az önkormányzat népszerűsíteni tudja őket, és erre anyagi forrásokat is szerezhet. Az Értéktár bővítése tehát segíti városunkat abban, hogy megőrizze és fejlessze kultúráját!

Mi tartozhat a helyi értékek körébe?

● épületek, építmények, eszközök, tárgyak,
● szellemi alkotások, termékek, tudósok, írók, művészek életműve,
● természeti értékek,
● elismert sportolók által elért eredmények,
● szobrok, műalkotások,
● kiemelt rendezvények, turisztikai látványosságok, helyi közösségek stb.,
● és minden érték, ami a helyi identitást erősítheti.

● Árpád-kor helytörténeti jelentősége a Csepel-szigeten
● Ráckevei Duna-ág úszólápjai és élővilága
● Vasúti kézi jelzőlámpa
● Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum
● Lakihegyi adótorony

Pályázati feltételek

Jelentkezés 1-3 fős csapatok részére!

Pályamunka: 1-3 oldal terjedelmű leírás a választott értékről. A leírásban részletezni kell a felhasznált forrásokat, a megszólaltatott személyeket. Az eredményes részvétel feltétele a Helytörténeti Gyűjteményben eltöltött személyes konzultáció!

Bemutató: a pályamunkákat 2025. november 22-én személyesen is be kell mutatni a záróeseményen, a Települési Értéktár Bizottság díszülésén. A bemutatás eszköze szabadon választott: előadást, prezentációt, esetleg maximum 15 perc hosszúságú dokumentumfilmet várunk. Érdemes minél szebb munkát készíteni, mert a három legjobban sikerült pályamunkát értékes nyereményekkel díjazzuk, továbbá megjelentetjük a Helytörténeti Gyűjtemény honlapján!

Leadás: 2025. november 14-ig ezen az oldalon vagy személyesen a Helytörténeti Gyűjteményben.

A pályázaton eredményesen részt vevő csapatok tagjainak 30 órát jóváírunk a kötelező közösségi szolgálat óraszámából!

Válasszatok az alábbi listában szereplő értékek közül! A címekre kattintva mindegyikről találtok egy rövid leírást is. Ha van ötletek helyi értékre, és az nem szerepel a listán, a jelentkezési lapon a megfelelő helyen jelezzétek, és segítünk a kidolgozásban!

Ádám Jenő Kossuth-díjas zenepedagógus és zeneszerző, a Kodály-módszerként világhírűvé vált szolmizáció módszertanának kidolgozója. Szigetszentmiklóson született, ami egész életében fontos volt számára. Itt van eltemetve, nevét utca, iskola őrzi, és itt található az életművéből berendezett Emlékház is, mely bőséges forrásanyagot kínál az életére vonatkozóan.

A két világháború közötti időszakban ismert író, költő, a Magyar Rádió irodalmi igazgatója. Neki köszönhető hazánkban a rádiójáték műfajának meghonosítása. A II. világháború után a kommunista diktatúra áldozatává vált. Szigetszentmiklóson nyaralója volt, ahol számos versét írta.

Egyedi megjelenésű sírkövek a 19. századból, melyek önmagukban is műalkotásnak tekinthetők. A Helytörténeti Gyűjteményben és a szigetszentmiklósi temetőben is számos szív alakú sírkő látható. Magyarországon városunkon kívül Balatonudvariban található még hasonló sírkövekkel temető – vajon volt kapcsolat a két település között?

A szigetszentmiklósi gazdák jellegzetes viselete. A kékfestő vászonból készült, fehér hímzett monogrammal ellátott kötény egyszerre volt a mindennapok piszkától védő öltözet és státuszszimbólum is – a férfiak szinte nem is mentek utcára e ruhadarab nélkül.

Szigetszentmiklós első olyan tanítója, aki évtizedekig szolgált a faluban, és maradandót alkotott. 1848-49-ben a falu nemzetőreit csatába vezette a szabadságharcban, tanítóként pedig tankönyvet írt, és gondozta a településen élő gyerekeket. Háromkötetes memoárja rendkívül érdekes forrás Szigetszentmiklós 19. századi életére vonatkozóan.

Az entomológus Bíró Lajos 1896 és 1902 között Német-Új-Guineában végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést. Az általa gyűjtött mintegy 5600 néprajzi tárgy a budapesti Néprajzi Múzeum Óceánia-gyűjteményének legnagyobb algyűjteménye, amely koraisága mellett a pontos és részletes feljegyzések, a kéziratos hagyaték, valamint a fotók nagy száma miatt nemzetközileg is egyedülállónak számít. Idős korában Szigetszentmiklóson telepedett le, Rákóczi utcában ma is álló háza falán emléktábla őrzi a nevét.

A Halászkert és vele az Árpád-strand Szigetszentmiklós legendás közösségi tere volt a 20. század második felében. Ma már csupán néhány betontömb emlékeztet a néhai szórakozóhelyre a Kis-Duna partján, ám a számtalan fénykép és személyes visszaemlékezés alapján nagyon izgalmas kép rajzolódik ki a hely hangulatáról – többek között itt lépett fel először a legendás Pál Utcai Fiúk együttes.

Az idén 25 éves Székely Miklós Városi Kórus a helyi események elmaradhatatlan fellépője. A népes kórus a kezdetektől fogva igazi közösség, melynek tagjai a város közösségi életének oszlopos tagjai. Névadója első karnagya, aki kórusvezetői feladatai mellett Ádám Jenő hagyatékának tudományos feldolgozását is végezte.

Ez a kórus évtizedek óta végzi a Kossuth utcai Református Egyházközség szolgálatát, de számos alkalommal voltak fellépéseik az ország különböző pontjain. Névadója, Máté János neves református orgonista.

A Napraforgók Néptánccsoport 2008 januárjában alakult a József Attila Általános iskolában Szigetszentmiklóson. A helyi rendezvények elmaradhatatlan fellépői, de nemzetközi téren is számtalan alkalommal is bemutatkoztak már.

A Kardos István Általános Iskola és Gimnázium néptánccsoportja volt, mely évtizedek keresztül fontos szereplője volt a városi rendezvényeknek, emellett nemzetközi színtéren is vitte a magyar néptánc hírnevét.

1936-ban alapította Gere István pék, akkor még elsősorban a falusi asszonyok számára biztosítva a kenyérsütés lehetőséget. Az azóta elmúlt évtizedek alatt a folyamatos fejlődésnek köszönhetően mára az ország számos pontján jelenlevő hálózattá nőtte ki magát. A pékség máig a tősgyökeres szigetszentmiklósi család tulajdonában van.

A malom eredeti helyén, részben az eredeti gépekkel működik Szigetszentmiklós központjához közel 1919 óta. Az izgalmas történetű malom ma is a jó minőségű liszt lelőhelye: adalékmentes lisztjeik mai napig az eredeti technológiával készülnek, ráadásul ma is az alapító család tulajdonában van. Mindenképp érdemes ellátogatni, megtekinteni a malom működését!

Ha valaki Szigetszentmiklós történelmére kíváncsi, Vöő Imre bácsi munkássága megkerülhetetlen. 1962-től 2018-ban bekövetkezett haláláig szorgalmasan gyűjtötte a város történetének emlékeit, és fényképezte a település fejlődését. A kommunista diktatúra az ellenségeként megbélyegezte: soha nem tanulhatott, nem válhatott belőle történész – a Csepel Autógyárban végzett kétkezi munkát, ami mellett szabadidejében foglalkozott a falu történelmével. Hagyatékát nagyrészt a család őrzi, de fényképei és számos dokumentum a Helytörténeti Gyűjteményben található.

Simon Albert tős-gyökeres szigetszentmiklósiként foglalkozott a város múltjával. A Honismereti Szakkör elnökeként szenvedélyesen gyűjtötte a falu történetének forrásait, melyeket összegyűjtve Szigetszentmiklós története a kezdetektől 1945-ig című munkájában adott közre, ami ma a város történetének könnyen hozzáférhető alapműve.

A Városi Könyvtár és Közösségi Ház épületében 1998 óta tekinthető meg az egyedülálló citeragyűjtemény, melynek darabjait a neves citerakészítő Molnár Imre adományozta Szigetszentmiklósnak. A több mint száz darabból álló, folyamatosan gyarapodó kiállítás széleskörűen mutatja be a hagyományos magyar hangszer fejlődését és külföldi rokonait.

A Szilágyi Lajos utcában található mozit az 1940-es években nyitotta meg Nádasdy János festőművész a feleségével, Kató nénivel. A mozi sorsa legalább olyan hányattatott volt, mint a családé – az idős festőművész még megérhette, amikor a rendszerváltás után fiai visszavásárolhatták az államtól a két kezükkel felépített moziépületet. A mozi a filmvetítések mellett a szigetszentmiklósi kulturális élet fontos helyszíne volt.

Nem egyedi, hogy egy nagy gyár saját belső lappal rendelkezzen. A Fényszóró a Csepel Autógyár mindennapjait örökítette meg: a munkaversenyeket, az új gyártmányokat, a hazai és külföldi sikereket, és természetesen rengeteg szocialista propagandát olvashattak a gyár dolgozói. Ma is sokan élnek, akik szerepelnek az újság lapjain, és féltve őrzött kincsként tekintenek rá.

Az Insula szigetszentmiklósi festőművészekből álló országos jelentőségű művészközösség, ami a mai napig működik. Alapítói, szellemi elődei Nádasdy János és Kocsis László festőművészek, akiknek az alkotásait nemzetközi szinten is jegyzik. Mostani tagsága rendszeresen tart kiállításokat nem csak helyben, a Városi Galériában, hanem szerte az országban.

Városunk máig egyik legkülönlegesebb civil szervezete, mely a rendszerváltás után elsőként alakult meg. Célja, hogy elmélyítse a finn-magyar kapcsolatokat, ápolja a két nép rokonságát, és hogy a lehető legtöbbet tanuljunk egymástól a kultúra terén. Az Egyesület munkájának köszönhető Haukipudas/Ouluval való testvérvárosi kapcsolatunk.

Időpontok

Jelentkezési határidő: 2025. október 15.
Pályamunkák leadásának határideje: 2025. november 14.
Települési Értéktár Bizottság díszülés – bemutató és díjátadó: 2025. november 22.
Tanulmányi kirándulás: 2025. november 23.

Plakát (.jpg) Pályázati kiírás (.pdf)

Jelentkezési lap

Vesszővel elválasztva adjátok meg a neveket! Max. 3 fő!
Találjatok ki egy nevet, amivel meg tudjuk különböztetni egymástól a jelentkező csapatokat!
Adjatok meg legalább egy olyan e-mail címet, amit használtok is, mert elsősorban ezen keresztül fogjuk veletek tartani a kapcsolatot.
Több is választható!
Válasszátok ki a listából azt az értéket, amit szívesen feldolgoznátok!