Barbácsy József falusi orvos autóján (hátul) az első ülésen két fiával.

Dr. Szilágyi Lajos, Dr. Varga László, Dr. Lengyel Lajos – községünk orvosai, akiknek tiszteletére utcákat nevezett el a falu lakossága. A két világháború előtt azonban volt még egy köztiszteletben álló orvosa a falunak, aki nem kapott utcanevet: Dr. Barbácsy József, aki azonban mindössze 42 évesen, alig 7 évnyi szolgálat után 1933-ban meghalt.

Az erdélyi születésű doktor Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen végzett, és az I. világháborúban végzett szanitéci szolgálata után a Szent István Kórházban dolgozott. Innen került Szigetszentmiklósra, ahol nem csupán a falu doktora, hanem az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) helyi szervezetének orvosa, és a HÉV üzemorvosa is volt. Barbácsy doktor családja is Szigetszentmiklóson telepedett le, leszármazottjai most is városunkban élnek. A doktorról és családjáról rendkívül érdekes és nagyszabású fénykép- és iratanyagot kaptunk dédunokájától, Barbi Szabó Dórától, akinek ezúton is köszönjük felajánlását!

Az Evezős Egylet tagsága

A doktor testvére is Szigetszentmiklósra költözött az 1920-as években, ahol hozzáment Hajdú Istvánhoz, a híres Kis-Duna parti Hajdú csárda tulajdonosához. Olga néni a két világháború közötti időszak ismert és közkedvelt alakja volt, a csárda pedig fontos helyszíne volt a Szigetben szerveződő társadalmi életnek. A csárda volt hát a székhelye a szigetszentmiklósi Evezős Egyletnek is, melynek tagja volt Barbácsy József doktor és két testvére, a már említett Hajdú Istvánné Barbácsy Olga és Barbácsy Vilmos, aki magasrangú banki tisztviselő volt.

Vöő Imre Az egyletek működése Szigetszentmiklóson 1872-1949 című könyvében így ír az Evezős Egyletről:

Az Egylet otthona a Szigetben: a Hajdú-csárda. Az épület ma is áll.

Magyarországon az egyetlen falusi evezős egyletet a vízisport kedvelői 1913-ban alakították meg. A tagság nem a falusi őslakosságból tevődött össze, hanem a villák tulajdonosai, Duna-parti üdülök és a fővárosból kilátogató vendégek közül. A tagok között ügyvédek, mérnökök, tanárok, tisztviselők és falu értelmiségijei találhatók. Az Evezős Egylet alapszabályát 1913. február 16-án az alakuló ülésen ismertették, majd felterjesztették a Belügyminisztérium titkárságához, ahol 1913. április 11-én engedélyezték a működését. Az alapszabály 53 szakasza foglalja össze a tagok jogait és kötelességeit. Eszerint az egyesület célja az evezés és a vízisportok népszerűsítése, űzése. Az egyesületnek lehettek alapító, tiszteletbeli, rendes és pártoló tagjai. A rendes tag évi 52 koronát, az alapító tag egyszeri, az alakuláskor befizetett 100 koronát, a pártoló tagok évi 24 koronát fizettek be az egylet pénztárába. Évenként közgyűlést tartottak, megválasztották az elnökség tagjait, titkárt, kapitányt, pénztárnokot, ellenőrt, jegyzőket és a választmány tagjait. Az alakuláskor a titkár Orbán Jenő helybeli lakos, tisztviselő, elnök Somogyvári Gyula író, képviselő lett, ők ketten vezették az egyletet. Az elbeszélések szerint 8-10 versenycsónakjuk is volt, minden évben kisebb-nagyobb túrákat tettek a Dunán, pl. megkerülték a Csepel-szigetet. Az egyletnek körbélyegzője volt – a felirat mellett középen egy kilencágú csillag volt. 1947. március 14-én oszlatták fel.

Leave a Reply