Az érték 2017-ben került a Települési Értéktárba.
1928-ban nyitotta meg kapuit a később csak Dunai Repülőgépgyárként ismert gyár Szigethalom – Tököl – Szigetszentmiklós határában. A szigetszentmiklósi gyártelepen Messerschmidt-210-es gépeket és Daimler Benz 605 típusú motorokat készítettek, melyeket a német haderő használt szerte a világban támadó hadműveleteihez. A háború második felében a gyárat a szövetséges haderő bombázta, első alkalommal 1944. április 3.-án, amit még további öt támadás követet nyár végéig, melynek eredményeként a termelés szinte teljesen leállt. A gyárat 1948-ban államosították, a gyár további profilja ekkor még nem világos. A közel kétévnyi tanácstalanságot követően végü 1949. november 16.-án megalakul a Csepel Autógyár. A kezdeti évek – minden nehézségük ellenére – sikertörténetként értékelhetőek, annak ellenére, hogy jellemzően veszteségesen termelt a gyár az első évtizedben. Állandó problémát jelentett a kapkodás, a rossz tervezés, a nyersanyaghiány és a munkaerő folyamatos vándorlása. A gyakori fluktuáció legfőbb oka volt, hogy a munkakörülmények illetve a bérek és más jóléti szolgáltatások nem álltak arányban egymással. A Csepel Autógyárnak az első időszakban teherautók és motorok gyártása volt a fő feladata, később több termékszerkezet-váltás is volt. Az 50-es évek végén a nagy teljesítményű motortípusok és járműtörzsegységek gyártása került előtérbe (sebességváltók, kardántengelyek, kormányművek, mellékmeghajtók és osztóművek), majd a 70-es évek elejétől autóbusz-padlóvázakat és buszhoz való szervokormányokat is gyártott a cég. Ekkoriban már 10.000 fő dolgozott a gyárban. A nyolcvanas években a gyár fő vásárlóinak, a székesfehérvári és a mátyásföldi autóbuszgyáraknak súlyos értékesítési gondjai keletkeztek, mely kihatott a Csepel Autógyár működésére is. Végül a világpolitikai változások következtében a gyárra is nehéz idők következtek, 1992-ben felszámolás alá került.
A Csepel Autógyár működése nagyban hozzájárult Szigetszentmiklós fejlődéséhez. 1949 elején a község lélekszáma 5865 fő volt. A Csepel Autógyár megnyitása és felfutása maga után vonta a lakosságszám növekedést is a településen. Szigetszentmiklós nyugati felében beindították a lakásépítési programot valamint elkészült egy bölcsőde (a mai Csicsergő Óvoda), egy óvoda (a volt Zeneiskola) és végül a József Attila Általános Iskola is. 1960-ban a falu lélekszáma már 10420 fő, a további növekedés következtében 1970-ben nagyközség lett a településből. A gyár fénykorában 10.000 dolgozó vette fel a munkát reggelente.
A Csepel Autógyár szerepe országos szinten is meghatározó volt. 1948-ban vásárolta meg a magyar Nehézipari Központ az osztrák Steyr teherautó- és katonai célból hasznosítható diesel-motorjainak licencét. A licencek alapján a Csepel Autógyárban indult meg a motorok gyártása. 1950-re már nemzetközi elismertséget szerzett magának a gyár a strapabíró és egyszerű szerkezetű Csepel D-350 típusú teherautókkal – melyből aztán számos típus készült a különféle felhasználási céloknak megfelelően; a katonai teherautótól a bútorszállítóig.
Az 1968-as szovjet gazdasági irányváltás után Magyarország fő feladata a KGST országain belül az autóbuszgyártás lett. Ettől fogva a Csepel Autógyár allandó beszállítója volt az Ikarus mátyásföldi és székesfehérvári gyárainak. 1968-ban kezdett korszerűbb motorokat gyártani MAN-licenc alapján a Rába, 1975-ben emiatt leállt a motorok gyártása a Csepel Autógyárban, innentől a Rába erőforrásaival szerelték a saját alvázra épített járműveiket.
A Csepel Autógyár működését, legsikeresebb gyártmányait hivatott bemutatni a Csepel Autó Gyártmánymúzeum, mely az ÁTI-SZIGET Ipari Parkban működik egy olyan csarnokban, mely korábban a gyár egyik összeszerelő műhelye volt.