Végre egyre jobb idő van, a kirándulások pedig akár még a járvánnyal terhelt, korlátozott életünkben is megengedhetők. Lássuk, mit írt Imre bácsi az idegenforgalomról a Fényszóró hasábjain 1978-ban!
Képünkön: fürdőzők Szigetszentmiklóson 1910-ben, illetve Kis-Duna parti nyaraló a századforduló környékén.
Az idegenforgalom haszna
Aki a napilapokat olvassa, az gyakran találkozik az idegenforgalmunkról szóló írásokkal. Hazánkban közel egy évszázados múltja van a turizmusnak. Az első magyar turista lap 1889-ben jelent meg. Felsorolni sok lenne azokat a jeles személyeket, akik írásaikban igyekeztek felhívni a lakosság figyelmét hazánk szépségeire, történelmi tájaira, vagy éppen a Balaton jövőjére. Már 1848-ból származó leírásokat is olvashatunk a Balatonról. A Csepel-szigetről és környékéről is készült egy ismertető 1843-ban.
Hazánk az érdeklődés középpontjában levő idegenforgalmi országok közé tartozik. Igaz, kis ország vagyunk, sok mindennel nem dicsekedhetünk, de amink van, azt bátran mutogathatjuk. Kevés olyan ország van a földön, amely kis területen a múlt, jelen és a jövő annyi érdekességét tudná mutogatni. Észre is vették már ezt, jó két évtizede, 1957 után kezdett kiterebélyesedni a magyarországi idegenforgalom. A nyugati országok jövevényei kíváncsiak voltak egy szocialista országra. Az eltelt két évtized tízmilliókat győzött meg fejlődő, változó életünkről.
Ha a statisztikát forgatjuk, láthatjuk, hogyan növekedett idegenforgalmunk. Hazánkba látogató külföldiek száma 1960-ban 525 ezer, 1970-ben 6 millió 320 ezer, 1975-ben 9 millió 404 ezer, 1976-ban 10 millió 910 ezer. Tavaly 12 millió látogató járt hazánkban az újságok szerint.
Növekedik a belső turizmus is, a kimutatás szerint mintegy 4,5 millióan vették igénybe a különböző pihenő, üdülőhelyeket. Modern népvándorlás indult meg a vizek mellé, és ki a természetbe. Növekedett a dolgozók pihenőnapjainak száma a szabadszombat bevezetésével. Tavaly pl. 105 pihenőnap jutott egy magyar állampolgár számára átlagban. Azt szoktuk mondani, ma már nincs távolság, minden elérhető. A gépkocsitulajdonosok száma ez év elején 720 ezer, a motor és segédmotorok száma 1 millió körül van. Tavaly a különböző utazási irodák több mint 25 ezer szervezett belföldi utat indítottak, több mint 1,3 millió résztvevővel.
Azt tudjuk, hogy az idegenforgalom pénzbe kerül, de hoz is pénzt. Méghozzá nem is keveset. Nálunk a devizabevételek 3-4%-át, a bruttó nemzeti jövedelemnek 1%-át teszi ki az idegenforgalom. Az is igaz, mi magyarok még nem vagyunk felkészülve a növekvő idegenforgalom fogadására. Magyarországon egy időben 186 ezer vendéget tudnak elhelyezni a különböző szálláshelyeken, ebből mindössze 30 ezer szállodai. Tehát növelni kell a szállodai férőhelyek számát. Ennek érdekében számos szálloda építését kezdték el az ország 6 idegenforgalmi tájegységén. Hasonló a helyzet az üzlethálózattal, az éttermi vendéglátóegységek tekintetében is. Színvonalas és jó éttermekre, motelekre van szükség, és jó programokra, hogy a hazai és külföldi turisták jól érezhessék magukat.
Szeretünk utazni, megismerni hazánk és Európa országait. Évről-évre növekszik az utazási kedv és a turisták száma. A statisztika szerint Svájcból, az NSZK-ból minden második, Angliából minden harmadik lakos jut el külföldre. Hazánk is ide tartozik a tavalyi 4,5 millió külföldöt megjárt állampolgárával.
Soha ilyen vendégjárás nem volt a magyar országhatáron, mint az idén – mondják a jelentések. Az Idegenforgalmi Tanács gyorsmérlege szerint az előző félévben 4,7 millió külföldi állampolgár érkezett hazánkba. Most van a főszezon a nyári hónapokban. Minden jel arra mutat, hogy az év végéig idelátogató külföldiek száma eléri a 16 milliót. Ki egy, ki több napot tölt hazánkban, mind jóllakva és csomaggal távozik vissza. Meg sem érezzük a sok vendéget.
Az tény, hogy a turizmus csak békés körülmények között lehetséges. A haszna nem mindig mérhető le pénzben. Az is tény, hogy a turizmust még nem tudjuk gazdaságilag kellően kihasználni, ezt még csak most tanuljuk – mondják a híradások.
Vöő Imre