Bíró Lajos

Értéktárba való felvétel dátuma: 2025.
Felterjesztők: Németh Izabella, Kovács Zsófia, Tóth Bella Mia
9. évf., Kardos István Általános Iskola és Gimnázium

Bíró Lajos neve a szigetszentmiklósiak számára kedvesen cseng, hiszen sok helyen lehet vele találkozni. A neves Guinea-kutató, zoológus, entomológus sokáig élt városunkban, lakóházának oldalán emléktábla található, nevét pedig utca és iskola viseli.

1856-ban született Tasnádon, iskoláit a Debrecenben és Budapesten református iskolákban végezte. Már tanulmányai idején megfogalmazódott benne, hogy utazó természetvizsgálóként a szinte még kőkori körülmények között élő emberek életmódját kutassa. Terveit nehezen tudta megvalósítani, de kitartóan kereste a lehetőséget a külföldi utazásokhoz, közben tudományos tevékenységével rengeteget adott Magyarország természeti leírásához. Első dolgozatát „Adatok Zemplén vármegye természetrajzi ismeretéhez” címmel írta, később pedig Chyzer Kornél rovarkutatóval közösen elkészítették Zemplén vármegye zoológiai leírását. Később filoxérabiztosként dolgozott Budapesten, ami mellett szerkesztette a Rovartani Lapokat.

1895-ben a Királyi Magyar Természettudományi Társulat és Herman Ottó támogatásával elindulhatott ázsiai útjára, amihez a kezdő anyagi tőkét 60 000 db-os rovargyűjteményének megvásárlásával biztosította a Társulat.

Új-guineai útját a Magyar Nemzeti Múzeum anyagi erejéhez mérten támogatta, de ez nem volt elég, így a Természettudományi Társulat tagjai között gyűjtésbe kezdett, és az így kapott összegből tudta folytatni kutatói munkáját.

Hét évet töltött Új-Guineában, fehér ember számára szinte elviselhetetlen környezetben, dacolva a hőséggel és a különféle trópusi betegségekkel. Néprajzi gyűjtését úgy végezte, hogy a lehető legközelebb került a helyi emberekhez, együtt élt az ottani törzsekkel. Hogy még hitelesebben tudja feljegyezni az ottaniak életét, háromszor is megnősült a bennszülöttek között. Az ott töltött idő alatt bejárta a hatalmas szigetet, és nemcsak a bennszülöttek életmódjáról, de az ottani élővilágról is rendkívül sok feljegyzést készített. Gyűjtésének állattani eredménye nyolc állattani genus neve, és ötvennél is több új faj közvetlen felfedezése volt. Rovargyűjteménye több mint kétszázezres volt, amelyben több mint kétezer, addig ismeretlen faj is megtalálható volt.

1901-ben indult haza, és majdnem egy évig tartott utazása Új-Guineából Magyarországra. A fogadására nagy tömeg gyűlt össze, és Fraknói Vilmos püspök adott fogadást a tiszteletére, amelyen a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Múzeum tudósai is jelen voltak. Hazatértekor a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának tiszteletbeli őrévé nevezték ki.

1908-ban jött Szigetszentmiklósra, ahol a Rákóczi utcában ma is álló házban lakott. A falu ekkor népszerű célpontja volt a belföldi turizmusnak, a Kis-Duna természeti szépségeit akkor kezdték felfedezni a fővárosi kirándulók, így Bíró Lajos számára is vonzó célpont lehetett.

1931-ben halt meg Budapesten és a Kerepesi úti temetőben a főváros által felajánlott díszparcellában helyezték örök nyugalomra. Jelentős méretű gyűjteménye a Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Néprajzi Múzeum birtokába került.

A Néprajzi Múzeumban az általa gyűjtött mintegy 5600 darab tárgy képezi az intézmény Óceánia-gyűjteményének jelentős részét, ami annak ellenére, hogy viszonylag korai (19. század végi) gyűjtés, részletes és tudományosan megalapozott leírásának köszönhetően nemzetközileg is kiemelkedő gyűjteménynek számít.