Értéktárba való felvétel dátuma: 2012.
Felterjesztő: Szigetszentmiklós Város Önkormányzata, Települési Értéktár Bizottság
Az érték 2014 óta tagja a Pest Megyei Értéktárnak is.
Európa második legnagyobb úszólápját találjuk Szigetszentmiklóson, a Ráckevei-Duna ágán, az egyedülálló természetvédelmi értéket testközelből tanulmányozhatjuk a rendkívül hangulatos tanösvényen.
A Kis-Duna ezen szakasza turisztikai szempontból már a 20. század eleje óta népszerűnek számít. A HÉV-vonal megnyílásával a fővárosból könnyen megközelíthető helyszín, az 1910-es évektől üzemelő Árpád-strand vonzó desztináció lett. A helyiek által csak „a Sziget” néven ismert terület a HÉV-töltés és a vízpart között a módosabb pestiek kedvelt üdülőkörzetévé vált, sokan építettek maguknak nyaralót, például Somogyváry Gyula neves író, vagy Oláh Andorné Jámbor Ila, korának ismert zongoraművésze.
Szigetszentmiklós térségében a világháború utáni évtizedekben drasztikusan megváltozott a Kis-Duna képe. Az addig néhol több mint 300 méter széles folyóágat kotrással igyekeztek hajózhatóvá tenni, a kikotort iszapot a hajózási útvonal két szélén rakták le, ezzel zátonyokat képezve: így tulajdonképpen háromfelé vágták a Dunaágat. Ezzel a beavatkozással különleges élőhely jött létre, mely az évtizedek alatt Európai viszonylatban is kiemelkedő természeti értékké vált, és létrejött a kontinens második legnagyobb úszólápos területe a franciaországi Rhone-delta után.
Az úszólápok Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében találhatók. Fennmaradásukat az 1979-ben kihirdetett védettségi határozat is elősegítheti, a természetvédelmi védettség összességében mintegy 160 hektárra terjed ki.
Az úszólápok speciális növénytársulások, vízfelületen úszó szárazulatok. A láp növényzetét nagyrészt nád, sás, gyékény alkotja, amelyeknek fejlett, erős, jól sarjadó és rhizómákat növesztő gyökérzete van. Ez a gyökérrendszer az évről évre termelődő és elszáradó növényi részeket megköti és behálózza, egy vízen lebegő, vastag, korhadó növénytakarót hozva létre. Ilyen módon a vízben lebegő szerves és ásványi eredetű tápanyagokat előbb növényi anyagokká, majd lebegő, korhadó, lassan érő úszóláp-talajjá, lebegő tőzeggé alakítja a növényzet, és hosszú időre kivonja a tápanyag-körforgásból. A lebegő növényszőnyeg gyökérrendszere nem rögzül a folyó medréhez, így a növényszőnyeg egészen nagy darabja is megváltoztathatja helyzetét a víz áramlási viszonyainak módosulása miatt.
Mivel az úszólápok növényzete képes megkötni a vízben oldott tápanyagokat, víztisztító szerepe is jelentős. Amennyiben azonban túl sok szennyező anyag és lebegő, ülepedő hordalék és iszap kerül a vízbe, fennáll a veszélye annak, hogy az úszólápok gyökérzete a meder aljához rögzül, és az iszapba, majd a mederfenék kavicsos anyagához rögzülve végleg lehorgonyozza az úszó növénytakarót. Ilyenkor az úszólápot jellemző természetes folyamatok módosulnak, a rögzült növénytömegben különböző rothadási folyamatok indulhatnak el.
A kavicszátony belső felén részben még úszó, részben azonban már lehorgonyzott, mederfenékhez rögzülő úszólápdarabok találhatók. Ezeknek gyökérzete vastag iszaprétegbe ágyazódik, a nádasban látható csónakázó utakban a vízmélység nem több fél méternél.
A nádállomány „ránő” a vízre, és sűrű gyökérzetével másfél-két méter vastag szövetet képez, amely a vízen úszik. Ezen a lebegő aljzaton először mohák telepszenek meg. Különösen alkalmas a hely tőzegmohák számára. (Hazánkban 20 tőzegmohafaj fordul elő, mindegyikük védett, a Soroksári-Duna ingólápjain 5-6 faj lelhető föl közülük.).
A terület különleges élővilágának bemutatására 2002-ben tanosvényt hozták létre egy egykori mederkotrás következtében kialakult homokzátonyon. A tanösvényen sétálva, figyelmesen nézelődve tucatnyi állatfajjal találkozhatunk, elsősorban madarakkal, békákkal, siklókkal.
2020 decemberében két alkalommal gondatlan elkövetők összesen 9000 liter motor- és gázolajat öntöttek az esővízcsatornába, amivel 2000 négyzetméternyi úszólápot tettek tönkre. Húsz-harminc év szükséges ahhoz, hogy a láp valamennyire regenerálódjon, és az életközössége helyreálljon, de egyes vélekedések szerint az eredeti állapot már soha nem fog helyreállni. A kármentesítés közösségi összefogással a lehetőségekhez képest hamar lezajlott, így a szennyezés nem terjedt tovább.
2024-ben a tanösvény, illetve a Kis-Duna partján az egykori Árpád-strandig vezető sétány komoly fejlesztésen esett át, új tájékoztató táblák, kerékpáros szolgáltatások, modern, napelemes kioszkok és nyilvános illemhelyek kerültek kialakításra.
Az úszóláp madárvilága
A képekért köszönet Szőke Ágostonnak, a Csepel-Sziget Madárvilága fotósának!
Az úszóláp tipikus növényei:
- Mézgás éger
- Szomorúfűz
- Hamvas fűz v. rekettyefűz
- Fehér nyár
- Fekete nyár
- Nád
- Széleslevelű gyékény
- Zsombéksás
- Tőzegpáfrány
Az úszóláp állatvilága
- Molnárpoloska
- Sárgaszegélyű csíkbogár
- Óriáscsíbor
- Tavi kagyló
- Kecskebéka
- Tavi béka
- Vízisikló
- Pézsmapocok
Varga László gyűjtése alapján