• Reading time:4 mins read
  • Post author:

Ma pontosan 760 éve, 1264. október 14-én látta el kézjegyével IV. Béla királyunk az utólag csúti adománylevélnek elnevezett oklevelet, amiben először szerepel leírva Szent Miklós templomának neve. És hogy ez miért fontos? A templom védőszentje a hozzá tartozó falunak is nevet adott, így ebből a forrásból biztosan tudjuk, hogy Szigetszentmiklós a mai helyén már 760 éve is létezett! Az első írásos említést pedig nyugodtan tekinthetjük városunk születésnapjának.

De mi is az a csúti adománylevél?

Az oklevél tartalma szerint IV. Béla új premontrei prépostságot alapított, és az új monostor védőszentje Szent Eusztachius (Szent Euszták) lett. A szerzeteseknek a monostor fenntartásához birtokadományt is tett a király, és a birtok határait a korabeli helységneveket felsoroló határleírás rögzíti – ez a határleírás teszi ki az oklevél szövegének nagyobbik részét
Az adománylevél viszont nem tartalmazza a vármegyét, így évtizedekig fejtörést okozott a történészeknek, hogy hol lehetett az a bizonyos Chuth-sziget, ahol a premontrei szerzetesek letelepedtek? Érthető módon sokáig a Fejér vármegyei Felcsút környékén keresték, de a határbejárást végül az 1950-es években sikerült a Csepel-szigethez kötni. Ez alapján Chuth, vagyis Csút szigete a mai Háros-sziget – a folyószabályozások miatt ma Háros szigete Nagytétényhez tartozik, azonban a középkorban a Duna főága még a sziget másik oldalán volt, így logikus volt a szigeten levő monostor birtokait a közelebbi Csepel-szigeten (Insula Magna – Nagy sziget) kijelölni.

Az 1960-as évek elején a frissen alakult Honismereti Szakkör is tudomást szerzett a kutatási eredményekről, mely szerint a csúti adománylevél tartalmazza Szigetszentmiklós nevét. A szakkör akkori vezetősége, Csiba Jolán, Kincse József és Vöő Imre nagyszabású történelmi kiállítást szerveztek a falu 700. születésnapja alkalmából 1964 őszén. A tanácsházán és a Nádasdy-moziban (akkor Kossuth-mozi) tartott ünnepség és előadások rendkívül sikeresek voltak, még a Kossuth-díjas Ádám Jenő is eljött, és méltatta nagymúltú szülőfaluját. A kiállítás olyan népszerűnek bizonyult, hogy állandó helyet talált neki a Szakkör, és ezzel létrejött a mai Helytörténeti Gyűjtemény elődje.

Az 1960-as évek óta számos régészeti ásatás zajlott Szigetszentmiklóson, ezek alapján kiderült, hogy településünk a kereszténység felvételének idején a 11. században már biztosan lakott volt, vagyis az első írásos említéshez képest még ősibb Szigetszentmiklós. Az oklevélben szereplő dátum azonban jól megfogható, biztos támpont településünk szempontja alkalmából. Ünnepeljük büszkén Szigetszentmiklós 760. születésnapját!