{"id":693,"date":"2021-04-08T13:01:49","date_gmt":"2021-04-08T13:01:49","guid":{"rendered":"https:\/\/mischdesign.hu\/miklosimuzeum\/?p=693"},"modified":"2022-08-18T15:32:13","modified_gmt":"2022-08-18T15:32:13","slug":"vadaszat-a-csepel-szigeten","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/2021\/04\/08\/vadaszat-a-csepel-szigeten\/","title":{"rendered":"Vad\u00e1szat a Csepel-szigeten"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"alignleft size-large is-resized\"><a href=\"https:\/\/mischdesign.hu\/miklosimuzeum\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08b.jpg\"><img fetchpriority=\"high\" decoding=\"async\" src=\"https:\/\/mischdesign.hu\/miklosimuzeum\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08b-1024x785.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-699\" width=\"408\" height=\"313\"\/><\/a><figcaption>Az aut\u00f3gy\u00e1ri vad\u00e1szok tr\u00f3fe\u00e1i<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p><strong>1986-ban a F\u00e9nysz\u00f3r\u00f3 egyik sz\u00e1m\u00e1ban a vad\u00e1szat volt a t\u00e9ma. Az al\u00e1bbi cikkben r\u00e9szletesen olvashatnak arr\u00f3l, hogy a \u201erapsicok\u201d hogyan itatt\u00e1k le a lib\u00e1kat, \u00e9s hogy a csend\u0151r milyen b\u00fcntet\u00e9st m\u00e9rt ki r\u00e1juk \u00e9rte.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Gondolatok a vad\u00e1szatr\u00f3l\u2026<\/h2>\n\n\n\n<p>A Csepel-sziget is b\u0151velkedett vad\u00e1llom\u00e1nyban, \u0151sid\u0151k \u00f3ta. M\u00e1r az ember megjelen\u00e9se el\u0151tt, itt a szigeten, 30-40 ezer \u00e9ve nagytest\u0171 \u00e1llatok \u00e9ltek: \u0151sb\u00f6l\u00e9ny, gyapjasorrszarv\u00fa, \u0151sl\u00f3 \u00e9s mamut. Ezen \u00e1llatok csontjait meg\u0151rizt\u00e9k a mikl\u00f3si \u00e9s a csepeli s\u00f3derb\u00e1ny\u00e1k. A begy\u0171jt\u00f6tt leletekb\u0151l j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny l\u00e1that\u00f3 a V\u00e1rosi M\u00fazeumban is.<\/p>\n\n\n\n<p>Az ember mintegy 6 ezer \u00e9ve lakhatja a szigetet. A telepeiken el\u0151ker\u00fclt primit\u00edv eszk\u00f6z\u00f6k arr\u00f3l vallanak, hogy m\u00e1r \u0151k is vad\u00e1sztak itt. A k\u0151balt\u00e1k, ny\u00edlhegyek, bronzl\u00e1ndzsa, a szarvasagancsok a vad\u00e1szat bizony\u00edt\u00e9kai, amelyet a gy\u0171jt\u00f6get\u00e9s \u00e9s hal\u00e1szat mellett v\u00e9geztek. Az \u00e9vezredek sor\u00e1n itt \u00e9lt n\u00e9pek t\u0171zhelymaradv\u00e1nyai k\u00f6r\u00fcl megtal\u00e1lhat\u00f3k az \u0151z, vaddiszn\u00f3, szarvas \u00e9s m\u00e1s \u00e1llatok csontjai.<\/p>\n\n\n\n<p>A honfoglal\u00e1s kor\u00e1ban is jelent\u0151sen gazdag volt vizekben, vadakban a sziget, ez\u00e9rt tetszett meg \u00c1rp\u00e1d fejedelemnek is, ez\u00e9rt lett fejedelmi sziget, amely k\u00e9s\u0151bb Sepel lov\u00e1szmesterr\u0151l nyerte nev\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>A feljegyz\u00e9sekb\u0151l tudjuk, hogy a XII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g tev\u00e9t is legeltettek a szigeten. A keresztes hadj\u00e1ratra utaz\u00f3 Barbarossa Frigyes Magyarorsz\u00e1gon, a Csepel-szigeten 4 napot t\u00f6lt\u00f6tt, \u00e9s a kir\u00e1lyt\u00f3l 4 itt legel\u00e9sz\u0151 tev\u00e9t kapott aj\u00e1nd\u00e9kba. J\u00e1r\u00e1sunk ter\u00fclet\u00e9n m\u00e9g bivalyteny\u00e9szt\u00e9s is folyt a feljegyz\u00e9s szerint, \u00c1porka mellett Bial faluban, 1836 k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyunk idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 fejlegyz\u00e9s szerint a sziget \u201evadaskertj\u00e9ben a XV. sz\u00e1zadban szarvas, ny\u00fal, d\u00e1mvad b\u0151ven tal\u00e1ltatott. Saj\u00e1t szememmel l\u00e1ttam, hogy h\u00e1rom ny\u00edll\u00f6v\u00e9snyi ter\u00fcleten a l\u00f3dobog\u00e1s 15-16 nyulat riasztott fel\u201d. \u2013 olvasni a feljegyz\u00e9sben. A fenti vadb\u0151s\u00e9get szint\u00e9n meger\u0151s\u00edti Ol\u00e1h Mikl\u00f3s p\u00fcsp\u00f6k munk\u00e1j\u00e1ban, \u0151 m\u00e1r \u00edgy mondja el \u2013 \u201eb\u0151ven van itt f\u00e1c\u00e1n, fogoly, rig\u00f3, fajd, azut\u00e1n szarvas, d\u00e1mvad, vadkan, ny\u00fal.\u201d \u2013 teh\u00e1t ilyen gazdag vad\u00e1llom\u00e1ny volt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k 1541-es bej\u00f6vetelekor a szigeten.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"alignright size-large is-resized\"><a href=\"https:\/\/mischdesign.hu\/miklosimuzeum\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg\"><img decoding=\"async\" src=\"https:\/\/mischdesign.hu\/miklosimuzeum\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-1024x669.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-698\" width=\"458\" height=\"298\"\/><\/a><figcaption>A Csepel Aut\u00f3gy\u00e1r vad\u00e1szt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak tagjai az 1970-es \u00e9vekben<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n\n\n<p>K\u00e9s\u0151bb a t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n a sziget a \u201ekegyes uras\u00e1g\u00e9\u201d lett \u00e9vsz\u00e1zadokra a vad\u00e1szati jog\u00e1val egy\u00fctt. A szeg\u00e9ny jobb\u00e1gy nem vad\u00e1szhatott, mert akit rajtakaptak, azt megb\u00fcntett\u00e9k, deresre h\u00fazt\u00e1k, \u00e9s \u00f6tvenet sz\u00e1moltak r\u00e1. Pedig a feljegyz\u00e9sek azt is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett\u00e9k, hogy szerettek a szentmikl\u00f3siak vad\u00e1szni pusk\u00e1val, vagy an\u00e9lk\u00fcl, sima bottal. Amikor 1847-ben \u00e9s 1859-ben a vad\u0151r elkapta \u0151ket, hajdani jobb\u00e1gy \u0151s\u00fcnk gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl ledurrantotta a vad\u0151rt. Hi\u00e1ba kerest\u00e9k, nem tal\u00e1lt\u00e1k meg a tettest, \u00edrja Kardos Istv\u00e1n tan\u00edt\u00f3 napl\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p>Az elm\u00falt szakk\u00f6ri foglalkoz\u00e1son a r\u00e9gi vad\u00e1szatokr\u00f3l besz\u00e9lt\u00fcnk \u00e9s f\u0151leg az orvvad\u00e1szok m\u00f3dszereir\u0151l. T\u00e9li id\u0151ben a legalkalmasabb id\u0151 volt a vad\u00e1sz\u00e1sra a tr\u00e1gyahord\u00e1s a hat\u00e1rba. Ilyenkor a h\u00e1zilag k\u00e9sz\u00edtett pusk\u00e1kat a szek\u00e9r vagy a sz\u00e1nk\u00f3der\u00e9kba lehetett s\u00fcllyeszteni. Az \u00e1tlag szeg\u00e9nyember bottal, hurokkal ejtette el a megk\u00edv\u00e1nt vadat, hiszen kevesen j\u00e1rtak t\u00e9lid\u0151ben a hat\u00e1rban, a sz\u0151l\u0151kben. A vadlib\u00e1t pl. \u00fagy fogt\u00e1k a \u201erapsicok\u201d, hogy meglest\u00e9k, melyik szalma- vagy kukoricasz\u00e1r-k\u00fapokn\u00e1l tany\u00e1znak. Oda p\u00e1link\u00e1ban \u00e1ztatott b\u00faz\u00e1t sz\u00f3rtak ki. A liv\u00e1k megett\u00e9k \u00e9s elk\u00e1bultak t\u0151le, csak szedni kellett \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>Ha azt\u00e1n elkapta a vad\u0151r vagy a csend\u0151r a \u201erapsicot\u201d, szigor\u00fa b\u00fcntet\u00e9st kapott, pl. 1 \u0151z\u00e9rt 12 nap elz\u00e1r\u00e1st \u00e9s 25 peng\u0151t s\u00f3ztak a nyak\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n<p>Sajnos ma m\u00e1r h\u00edrmond\u00f3nak is alig l\u00e1tni 1-2 vadat a hat\u00e1rban, az \u00f3ri\u00e1si zaj \u00e9s forgalom, vegyszeres gyomirt\u00e1s kipuszt\u00edtotta \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>V\u00f6\u0151 Imre<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1986-ban a F\u00e9nysz\u00f3r\u00f3 egyik sz\u00e1m\u00e1ban a vad\u00e1szat volt a t\u00e9ma. Az al\u00e1bbi cikkben r\u00e9szletesen olvashatnak arr\u00f3l, hogy a \u201erapsicok\u201d hogyan itatt\u00e1k le a lib\u00e1kat, \u00e9s hogy a csend\u0151r milyen b\u00fcntet\u00e9st m\u00e9rt ki r\u00e1juk \u00e9rte. Gondolatok a vad\u00e1szatr\u00f3l\u2026 A Csepel-sziget is b\u0151velkedett vad\u00e1llom\u00e1nyban, \u0151sid\u0151k \u00f3ta. M\u00e1r az ember megjelen\u00e9se el\u0151tt, itt a szigeten, 30-40 ezer \u00e9ve [&hellip;]<\/p>","protected":false},"author":1,"featured_media":698,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ub_ctt_via":"","ocean_post_layout":"","ocean_both_sidebars_style":"","ocean_both_sidebars_content_width":0,"ocean_both_sidebars_sidebars_width":0,"ocean_sidebar":"0","ocean_second_sidebar":"0","ocean_disable_margins":"enable","ocean_add_body_class":"","ocean_shortcode_before_top_bar":"","ocean_shortcode_after_top_bar":"","ocean_shortcode_before_header":"","ocean_shortcode_after_header":"","ocean_has_shortcode":"","ocean_shortcode_after_title":"","ocean_shortcode_before_footer_widgets":"","ocean_shortcode_after_footer_widgets":"","ocean_shortcode_before_footer_bottom":"","ocean_shortcode_after_footer_bottom":"","ocean_display_top_bar":"default","ocean_display_header":"default","ocean_header_style":"","ocean_center_header_left_menu":"0","ocean_custom_header_template":"0","ocean_custom_logo":0,"ocean_custom_retina_logo":0,"ocean_custom_logo_max_width":0,"ocean_custom_logo_tablet_max_width":0,"ocean_custom_logo_mobile_max_width":0,"ocean_custom_logo_max_height":0,"ocean_custom_logo_tablet_max_height":0,"ocean_custom_logo_mobile_max_height":0,"ocean_header_custom_menu":"0","ocean_menu_typo_font_family":"0","ocean_menu_typo_font_subset":"","ocean_menu_typo_font_size":0,"ocean_menu_typo_font_size_tablet":0,"ocean_menu_typo_font_size_mobile":0,"ocean_menu_typo_font_size_unit":"px","ocean_menu_typo_font_weight":"","ocean_menu_typo_font_weight_tablet":"","ocean_menu_typo_font_weight_mobile":"","ocean_menu_typo_transform":"","ocean_menu_typo_transform_tablet":"","ocean_menu_typo_transform_mobile":"","ocean_menu_typo_line_height":0,"ocean_menu_typo_line_height_tablet":0,"ocean_menu_typo_line_height_mobile":0,"ocean_menu_typo_line_height_unit":"","ocean_menu_typo_spacing":0,"ocean_menu_typo_spacing_tablet":0,"ocean_menu_typo_spacing_mobile":0,"ocean_menu_typo_spacing_unit":"","ocean_menu_link_color":"","ocean_menu_link_color_hover":"","ocean_menu_link_color_active":"","ocean_menu_link_background":"","ocean_menu_link_hover_background":"","ocean_menu_link_active_background":"","ocean_menu_social_links_bg":"","ocean_menu_social_hover_links_bg":"","ocean_menu_social_links_color":"","ocean_menu_social_hover_links_color":"","ocean_disable_title":"default","ocean_disable_heading":"default","ocean_post_title":"","ocean_post_subheading":"","ocean_post_title_style":"","ocean_post_title_background_color":"","ocean_post_title_background":0,"ocean_post_title_bg_image_position":"","ocean_post_title_bg_image_attachment":"","ocean_post_title_bg_image_repeat":"","ocean_post_title_bg_image_size":"","ocean_post_title_height":0,"ocean_post_title_bg_overlay":0.5,"ocean_post_title_bg_overlay_color":"","ocean_disable_breadcrumbs":"default","ocean_breadcrumbs_color":"","ocean_breadcrumbs_separator_color":"","ocean_breadcrumbs_links_color":"","ocean_breadcrumbs_links_hover_color":"","ocean_display_footer_widgets":"default","ocean_display_footer_bottom":"default","ocean_custom_footer_template":"0","ocean_post_oembed":"","ocean_post_self_hosted_media":"","ocean_post_video_embed":"","ocean_link_format":"","ocean_link_format_target":"self","ocean_quote_format":"","ocean_quote_format_link":"post","ocean_gallery_link_images":"off","ocean_gallery_id":[],"footnotes":""},"categories":[11],"tags":[30,37,12],"class_list":["post-693","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-blog","tag-csepel-autogyar","tag-vadaszat","tag-voo-imre","entry","has-media"],"featured_image_src":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg","author_info":{"display_name":"Miss N\u00e1ndor","author_link":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/author\/admin\/"},"rttpg_featured_image_url":{"full":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg",1200,784,false],"landscape":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg",1200,784,false],"portraits":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg",1200,784,false],"thumbnail":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-150x150.jpg",150,150,true],"medium":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-300x196.jpg",300,196,true],"large":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-1024x669.jpg",1024,669,true],"1536x1536":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg",1200,784,false],"2048x2048":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg",1200,784,false],"trp-custom-language-flag":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a.jpg",18,12,false],"ocean-thumb-m":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-600x600.jpg",600,600,true],"ocean-thumb-ml":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-800x450.jpg",800,450,true],"ocean-thumb-l":["https:\/\/miklosimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/08\/08a-1200x700.jpg",1200,700,true]},"rttpg_author":{"display_name":"Miss N\u00e1ndor","author_link":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/author\/admin\/"},"rttpg_comment":0,"rttpg_category":"<a href=\"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/category\/blog\/\" rel=\"category tag\">Blog<\/a>","rttpg_excerpt":"1986-ban a F\u00e9nysz\u00f3r\u00f3 egyik sz\u00e1m\u00e1ban a vad\u00e1szat volt a t\u00e9ma. Az al\u00e1bbi cikkben r\u00e9szletesen olvashatnak arr\u00f3l, hogy a \u201erapsicok\u201d hogyan itatt\u00e1k le a lib\u00e1kat, \u00e9s hogy a csend\u0151r milyen b\u00fcntet\u00e9st m\u00e9rt ki r\u00e1juk \u00e9rte. Gondolatok a vad\u00e1szatr\u00f3l\u2026 A Csepel-sziget is b\u0151velkedett vad\u00e1llom\u00e1nyban, \u0151sid\u0151k \u00f3ta. M\u00e1r az ember megjelen\u00e9se el\u0151tt, itt a szigeten, 30-40 ezer \u00e9ve&hellip;","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/693","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=693"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/693\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":723,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/693\/revisions\/723"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/698"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=693"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=693"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/miklosimuzeum.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=693"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}