Idén 130 éve, 1892 nyarán nyílt meg a ráckevei HÉV-vonal. A neves évforduló alapján idézzük fel, mekkora fejlődést hozott Szigetszentmiklósnak a vasútvonal!
A helyiérdekű vasútvonalak a 19. század végének nagy vívmányai voltak. A koncepció lényege az volt, hogy azok a települések, melyeket elkerültek a vasúti fővonalak, összefogva megrendelhették a vasutat egy-egy vasútépítő társaságtól, az állam pedig koncessziós formában engedélyezte a magáncégeknek az építkezést. A koncesszió letelte után a helyiérdekű vasutak a magyar állam tulajdonává váltak. Így jött létre a mai ráckevei HÉV-vonal is, melynek első szakasza Budapest és (az akkor még különálló) Soroksár között 1887 augusztusában készült el, novemberre pedig Harasztiig ért a vasútvonal. 1892-re készült el a Ráckevéig tartó szakasz.
A vasútvonal elkészültével Szigetszentmiklós közelebb került a fővároshoz. Sokan ekkor kezdtek el járni a pesti piacokra, és ekkor ismerkedtek meg a kertészkedéssel is – azt is mondhatnánk akár, hogy a szigetszentmiklósi zöldség- majd virágkertészet fejlődése a HÉV-nek köszönhető! A HÉV-nek köszönhetjük a Kéktót is: a vasútvonalhoz közel eső területen kezdett kavicsot bányászni a vállalkozó Pfandler Lajos, a kitermelt anyagot pedig a HÉV sínein szállította el.
Kezdetben gőzmozdony vontatta a szerelvényeket, ám hamar hozzákezdtek a vasútvonal villamosításához a fővároshoz közel eső szakaszon: a Közvágóhídtól Erzsébetfalváig tartó szakaszt már 1906-ban ellátták felsővezetékkel, ám Szigetszentmiklósnak egészen 1938-ig várnia kellett a villamos szerelvényekre.
Az 1940-es évek elején Szigetszentmiklós határában megépült a Dunai Repülőgépgyár (a háború után ugyanott a Csepel Autógyár), melyet 1944-ben összekötöttek a Budapest-Kelebia vasútvonallal, ekkor épült meg a taksonyi híd is. A teherszállítás mellett személyszállításra is használták a vágányokat, így a ráckevei HÉV-nek 1944 és 1976 között működött szárnyvonala Taksonyig.