Idén 180 éve született Szigetszentmiklós, Csepel és Tököl első körorvosa, Simontsits Mátyás. A nagy tiszteletben álló sebész majdnem 60 éven keresztül szolgálta a környék lakosságát. Sírja a szigetszentmiklósi temető díszparcellájában található, nevét pedig utca viseli városunkban. Lássuk, mit írt Imre bácsi a nagyszerű orvosról 1989-ben a Csepeli híradó hasábjain!
A gyerekek gyógyítója
A szigetszentmiklósi temető ravatalozója mellett található dísz-sírhely parcella, itt Ádám Jenő, Kossuth-díjas zeneszerzőnk, Kocsis László festő, Komáromi Alajos, Kossuth főhadnagya, a Nemzeti Színház örökös tagja mellett található egy öreg sírkő. A falu első orvosának emelt csúcsos, szürke kövön az alábbi felirat olvasható: „Itt nyugszik Simontsits Mátyás Szigetszentmiklós község volt orvosa, Csepel és Tököl községeknek évtizedeken át körorvosa. Élt 85 évet, meghalt 1924. május 11-én, orvosi működésének 58. évében. Áldás és béke lengjen porai felett.”
Ki volt ez az ember?
Az orvos unokája a Miklósi Múzeumnak ajándékozta a nagyapa „kutyabőr” oklevelét, családi okmányait, – ezekből az életrajza így állítható össze.
1841-ben született, orvosi diplomáját Pesten szerezte. Az egyetem elvégzése után a Pest megye központi tiszti főorvosának ajánló levele alapján került Szigetszentmiklósra. Az ajánlólevél így jellemzi a fiatal orvost: „ A Tisztelt Szigetszentmiklós Község Érdemdús Elöljáróságának, – Simontsits Mátyás okleveles sebész urat, kit, mint alapos képességű, buzgó és ernyedetlen szorgalmú és jó magaviseletű egyént huzamosabb idő óta ismervén, a községi orvosi állásra minden tekintetben méltónak találok, a Községi Érdemdús Elöljáróinak, valamint a választó közönségének szíves pártfogásába ajánlom.”
Aláítás, pecsét, dátum: 1868. év augusztus hó 25-én dr. Koncz János Csepel község főjegyzőjének támogatásával készült, Perényi József tanító úr által írt 1934-ben kiadott „Csepel” című könyvében ez a jellemzés áll Simontsits Mátyás sebész úrról: „Az 1885-1887 évi feketehimlő járvány idején alig volt ház, amelynek halottja ne lett volna, különösen a gyermekek közül szedte áldozatát. A járvány idején igen nagy munkát végzett, nagy szolgálatot teljesített a közügyeknek Simontsis Mátyás körorvos, aki keresett és népszerű orvos volt (102. oldal) (Az említett himlőjárvány két évében közel 70 gyermek halt meg Csepelen és Szentmiklóson).
A köztiszteletben álló orvos, 46 évi hosszú szolgálat után, 1914 januárjában vonult nyugdíjba. Ez alkalommal ezüst serleggel köszöntötte Szentmiklós község elöljárósága. De alig ment nyugdíjba, jött az első világháború, a falu fiatal orvosát elvitték a frontra, s a nyugdíjas orvos újból szolgálatba állt és maradt haláláig: 58 évig.
A körorvos halálának 65. évfordulóján – ez év május 11-én volt – tisztelettel megemlékezünk példás életéről, munkásságáról. Nem tudom, hogy Csepel mai lakóinak eszébe jutott-e, a „buzgó, ernyedetlen és jó magaviseletű sebész úr”? Talán egy utcát, mondjuk csak „Mátyás utcának”, megérdemelné a XXI. kerületben is.
Vöő Imre
