Szomorú évforduló szerepel Szigetszentmiklós történelmének eseménynaptárában. 480 éve, 1541-ben foglalta el a Nagy Szulejmán szultán vezette török sereg Budát, és vele a középső országrészt. Szigetszentmiklós és környéke súlyosan megszenvedte a török idők pusztítását: a környékbeli falvak (Háros, Lak, Szőlős, Ragád) eltűntek, lakosságukat a török elpusztította vagy elhurcolta, maradékuk Szentmiklósra költözött. A török megszállás nyomása miatt vette fel településünk lakossága a református vallást az 1570-es években. A korszakból már jelentősebb mennyiségű írásos forrás fennmaradt, melyek alapján Vöő Imre bácsi számos következtetést levont. Lássuk, mit írt a török korról 1975-ben a Fényszóró hasábjain!
Törökvilág Szigetszentmiklóson
A mohácsi vész után a törökök a Csepel-szigetet csak 1541-ben, a budai vár csellel való elfoglalása után szállták meg. A szigeten akkor 15 település volt, köztük Ráckeve mezővárosával. A szigetet először 1541-ben dúlták fel Szulejmán szultán hadai. A lakosság szétfutott a nádasok közé, a szigetekre, a buckákba, majd a török elvonultával visszatért.
A török megszállás alatt szigetünk a pilisi járáshoz tartozott és a budai pasának fizetett adót. Az elmúlt hetekben sikerült megszerezni az 1546. évi és az 1562. évi török adójegyzéket, amelyben Szigetszentmiklós adófizetői is név szerint szerepelnek. A felbecsülhetetlen értékű irat másolatából sok mindent megtudhatunk a 400 évvel ezelőtti falu viselt dolgairól. Az 1546-os feljegyzés szerint Szentmiklóson 92 család adózott a töröknek, összesen 6519 akcse ezüstpénzt, amely 21 ökör árának felelt meg. Maga a falu már ekkor is jelentős település volt, Dömsöd 40, Lacháza 20, Taksony 12, Tököl 20, Haraszti 19, Szentmiklós 40 háttal lett összeírva 1559-ben.
Szentmiklósnak 1546-ban két papja volt: Mihály és Máté, Jakab a jegyzője, Mihály mester a kovácsa. A 92 családi névben csak a férfilakosság neve szerepel, köztük a 26 családtagé, a nők nevét nem jegyezték fel.
Az 1562-es adójegyzék szerint Szentmiklóson 118 család fizetett adót a töröknek, mégpedig nem is keveset, 41586 akcse ezüstpénzt. Ráckeve mezőváros után Szentmiklós fizette a legtöbbet, harmadik Tököl, míg a negyedik Háros falu 26477 akcséval.
Miklóson a házak száma 115 volt a jegyzék szerint, Ha az adó nagyságát nézzük, a következő derül ki. Az akkor árak szerint egy ökör ára 300 akcse volt, de ennyi volt egy tehén ára is. Átszámítva ez 104 darab tehén vagy ökör ára, mai pénzben több kétmillió forintnál. Ma, a 16 ezer lakosú nagyközség, Szigetszentmiklós sem fizet több adót egész évben a tanácsnak.
A névsort vizsgálva meglepődünk, mintha a mai őslakosság neveit látnánk. Színtiszta magyar nevek. Ki gondolná, hogy némelyik családnak milyen régi a családfája. Érdekességnek néhányat hadd említsünk 1546-ból: Vince János, Gere Balázs, Szarka Pál, Gere György, Üregi Balázs.
Az 1562-es listán szerepel például Gáspár János, Csapó Antal, Juhász András. A Szőlős falu 1546-os jegyzékében szerepel Kincse János, Borsos Ferenc, Török Márton. Minden bizonnyal a török alatt elpusztult és megfogyatkozott Szőlős faluból telepedtek át a mai Kincse, Borsos családok Szentmiklósra. A két elpusztult templomos falu, Háros és Szőlős helyét pontosan tudjuk, 10 éve került elő Lak falu maradványa, amely még a töröknek adót fizetett.
[…] Később azután rosszra fordult a szigetlakók sorsa. Jöttek a török seregek pusztításai, felégették a házakat. Leölték, elhurcolták a lakosságot. A feljegyzés szerint nagy nyomorúság volt a szigeten, olyannyira, hogy kutya- meg macskahúst ettek a nádasokba szorult emberek. A sziget lakóinak száma a megszálláskor 23 ezer, majd a török kiűzése után 1686-ban alig háromezer fő volt. Az 1633-as feljegyzés szerint Szentmiklóson már csak 14 adófizető házat írtak össze. Itt érezni a pusztulás nagyságát. […]