A Helytörténeti Gyűjtemény 1985 óta működik a jelenlegi helyén. Hogy jött össze a múzeum anyaga? Kiktől származik? Mi a célja a gyűjteménynek? Így írt erről Vöő Imre bácsi 2000. júniusában a Miklósi Újság hasábjain:

A városi múzeum 35 éves

Közismert a környéken a szigetszentmiklósi Falumúzeum, mely májusban ünnepelte működésének 35-ik évfordulóját. A Honismeretei szakkör házi ünnepségen emlékezett meg a jubileumról. A múzeum megnyitása nagy eseménynek számított akkor a városi fejlődésnek indult proletár-községben.

A Honismeretei mozgalom beindulásának első évében 1960-ban kezdődött a gyűjtögető munka. Akkor az volt a cél, hogy egy kiállításra való anyagot összegyűjtsünk a falu 700 éves ünnepségének jubileumára 1964-re. A lelkes munka meghozta az eredményt, látványos és értékes anyag jött össze a kiállításra, melyet Erdei Ferenc akadémikus nyitott meg.

A szép anyag láttán a község és a szakkör vezetői úgy döntöttünk, hogy a gyűjtött anyag legyen az alapja a létesítendő falumúzeumunknak. A Tanács 1965-ben a Pénzes-házat ideiglenesen átadta múzeumi célra a lakótelepen, itt egy évig működtünk, miután 1965. május 1-jén megnyitottuk a múzeumot.

A következő évben 1966-ban a kéktói szükség-iskola termeiből kaptunk 3 termet, a kiállítást 1966. augusztus 20-án nyitottuk meg. Itt 19 évig működtünk, majd innen az Árpád u. 34 szám alá költöztünk be az ó-városba.

Azóta is itt működünk – immár 15 éve. Közben bővült a múzeumi anyag, 1979-ben megnyílt az Ádám Jenő Emlékház ugyancsak az Árpád utcában a 29. számú házban. A két múzeum működése mellett segítettük a tököli és a csepeli múzeumok létrehozását. Két éve meg Citeramúzeum nyílott a Városi Könyvtárban az emeleten Molnár Imre adományából.

Az állandó múzeumi kiállítás mellett a 35 év alatt 54 időszaki kiállítást készítettünk pl. a Csepel Autógyári Kultúrházban, Soroksáron, Szigethalmon, a Városi Könyvtárban, a KIOSZ-ban, a Bíró L. iskolában. Az elmúlt évtizedekben többször szerepeltünk a tv-ben, rádióban, számos könyvben szerepel a múzeum kiállítása. A létesítmény rákerült a városi és országos térképekre, képeslapokra. A múzeumról 42 féle újságban jelentek meg népszerűsítő írásaim.

Számos adományunk látható Sárospatakon, Ráckevén, Szentendrén, Cegléden, Csepelen, Tökölön és a fővárosi múzeumokban. Régészeti ásatások hatszor voltak határunkban az utóbbi 50 év alatt. A leletek a Nemzeti Múzeumban, A Budapest Történeti Múzeumban lettek elhelyezve, kiállítva. Ezenkívül a Néprajzi Múzeum is őriz szentmiklósi tárgyakat. Mi számontartjuk a falunkból begyűjtött, feltárt anyagot – így tudjuk azt, mivel gazdagítottuk az egyetemes magyar kultúrát.

Harmincöt éven át az egyszerű emberek munkája a Falumúzeumot gazdagította. Van itt kőtár, téglatár, a folyosón paraszti gazdálkodás eszközeiből néhány, a fészerben pedig szabadtéri kiállítás mutatja be öreg apáink használati tárgyait. A termekben régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékek mutatják be elődeink életét.

Az egész múzeum anyagát ingyen adta össze a lakosság. Nemes szándékunkat kezdettől fogva támogatta a tanácsi vezetés, majd az önkormányzati vezetés, majd a Városi Könyvtár anyagilag.

Köszönjük a lakosság támogatását, adományait, továbbra is igényeljük a támogatást, adományokat. Honismereti szakkörünk tagsága továbbra is gyűjti és őrzi városunk emlékeit. Gazdag örökséget hagyunk az utókorra, ezt a 35 év munkája bizonyítja…

Vöő Imre

Vélemény, hozzászólás?