Régen Szigetszentmiklóson két strand is működött, az Árpád- és az Oláh strandok, mindkettő a Kis-Duna partján – de emellett a Kéktó is kínált fürdési lehetőséget egészen 1969-es betemetéséig. Lássuk, mi mindent gyűjtött össze Imre bácsi a Fényszóróban megjelent cikkében az 1980-as években!
A fürdés múltjából
Megkezdődött a fürdési szezon. A vízre és napfényre vágyók zarándokolnak a vizek mellé. Örvendetes ez a tény, mert ma már igen sok ember eljuthat nyaralni. Jóleső érzéssel nyugtázzuk azt is, hogy gyöngyszemünk, a Soroksári Duna-ág a kispénzű dolgozó emberek tízezreinek hétvégi üdülő- és pihenőhelyéül szolgál. Reméljük, a jövő évek során mindjobban fogja e célt szolgálni.
A kezembe került, megsárgult, régi képeslapok arról tanúskodnak, hogy 1913-ban Szigetszentmiklóson már működött az Árpád-uszoda. Két féle képeslap is megörökítette az első uszodát, melyet élősövény vett körül. A vízben blúzos asszonyok, bajuszos férfiak gatyában fürödtek. Nagyanyáink idejében kezdtek sok helyen, így Szentmiklóson is megbarátkozni a vízzel. Addig jobára csak a férfiak fürödtek a vízimalom körül. A merészebbek közül jó páran a Dunába fulladtak. A Duna vize, mely évszázadok alatt sok pusztítást okozott a környező falvaknak, a védgátak megépítése után (1878-1892) kezdett áldássá válni. Egyrészt az öntözéses kertészkedést segítette kibontakozni a falvakban, másrészt a Duna és partjainak romantikája fürdőzésre szolgált. Szentmiklóson is hamar felismerték ezt a lehetőséget a község akkori vezetői.
A képeslapok és régi fényképek tanúsága szerint a Ligeti-erdőben, amely ma Árpád-liget néven ismeretes, már 1913-ban fürdő, uszoda működött. A másik képen ugyanitt a háttérben három vízimalmot is megörökítettek, ezek a malmok egészen 1930-ig ezen a Duna-ágon működtek, a taksonyi komprév melletti részen. 1911-ben alakult a szigetszentmiklósi evezős egyesület, s 1944-ig működött. Az 1930-as évek elején kezdett a Kis-Duna part üdülőteleppé fejlődni. A fürdés és a csónakkikötés díjtalan volt, míg a strandon melegkonyhás vendéglő fogadta a vendégeket – hirdeti ezt egy 1936-os plakát. 1937-ben megalakult a fürdő- és szépítő egyesület a faluban, első kérésük volt: a közvilágítás bevezetése Árpád-ligetre.
A korabeli újságok gyakran reklámozták a Csepel-szigeti tájak szépségét, üdülésre alkalmas voltát. Az is igaz, hogy Szentmiklóson az Árpád és a Rákóczi utcában sok kiadó tiszta szoba és falusi koszt várta a fővárosból érkező nyaralókat. A fürdő utca elnevezés is a hajdani strandolásnak állít emléket. Ezen az úton jártak le a Dunába fürdeni a huszas években. Itt volt akkor a falu széle is.
A hajdani Szigeti-erdő hatalmas fáit a harmincas években kezdték kivágni, a földeket pedig parcellázni. Ma már sajnos alig maradt egy-két öreg fa hírmondónak. Az 1956-os árvíz után nagyarányú építkezés kezdődött a Duna partján és a Szigetben. Ma már egész nyaraló negyeddé vált a Haraszti-hídtól a Taksonyi hídig.
Vöő Imre