Szigetszentmiklóson a múlt század első évtizedeiben alakult ki a szervezett sportélet, melyet a helyi sportegyesület, az SZTK, vagyis a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre fogta össze. A két világháború közötti időben nagy dolog volt ám az SZTK tagjának lenni! Ráadásul nem csak sportolási lehetőséget nyújtott az egyesület: az Árpád utcai Becz József-féle kocsmában dalárdát és színjátszócsoportot is működtetett az egyesület. Vöő Imre így foglalta össze a sportklub történetét:
Egybehangzó elbeszélések szerint az SZTK még 1919-ben, a Direktórium alatt kezdte a működését. Az első labdarúgó mérkőzést 1919. május 1-jén játszották a Pesterzsébeti Húsos csapatával, a vendégek 3:2-re győztek. A focisták első felszerelését Vértes Lajos helybeli kereskedő vette.
Az SZTK alapokmányai és a pecsétje is már megvoltak 1922-ben, amikor felterjesztették az alapszabályt elfogadásra, de a minisztérium visszautasította azzal, hogy megbízhatatlan emberek is vannak az egyletben. Az újra beadott alapszabályt 1923. június 17-én írták alá a Belügyminisztériumban. Az alakuló közgyűlésen 33 tag volt jelen. Megalakult az SZTK 25 tagú vezetősége. Elnöke Józsa Lőrinc főjegyző, alelnöke Lőwy Pál kereskedő lett. Ők vállaltak felelősséget az egyletért.
Határozat született a tagsági díjak fizetésére: a rendes tag havi 400 koronát, a pártoló tag 600 koronát, az ifjúsági tag havi 200 koronát fizetett. (…) Az egylet tagja lehetett minden feddhetetlen jellemű, 16. évét betöltött magyar férfi vagy nő. A belépéskor nyilatkozatot kellett a tagoknak aláírni.
Az alapszabály szeirnt a Kör célja: tagjai testnevelésének fejlesztése, és hogy tagjainak a társas érintkezésre is teret nyújtson, működési köréből azonban minden politikai tevékenységet kizár. A kör céljainak megvalósítására a következő osztályok létesültek: football osztály, atlétikai osztály (futó, súlyemelő, torna stb.), önművelődési osztály (szín, cabarett előadások, táncestélyek rendezése).
Az SZTK egyletet nem a gazdák hozták létre, hanem munkások, értelmiségiek, alkalmazottak, iparosok az alapító tagok. A vezetőségnek csak két földműves tagja volt. Később változott a kép, az SZTK színjátszó csoportjában szerepelni, a dalárdájában énekelni, vagy a futball-csapatban játszani rangot jelentett a faluban.
1924-ben a községi Dalárda átadta vagyontárgyait az SZTK-nak (pl. harmóniumot és zászlót) és beolvadt az SZTK-ba, a továbbiakban mint Polgári Dalkör folytatta a működését – olvasható a jegyzőkönyvben. Az egyesülés kapcsán rendezték a Polgári Dalkör karmesterének a fizetését, a dalkör működési rendjét és az énekszámok kiválasztását.
Az SZTK műkedvelő szakosztályának vezetőségi tagjait 1924-ben választották. Kincse József, Horváth József, Fodor Illés, Madácsi Imre, Vidinszki Károly, Dolinay Mátyás alkotja a vezetőséget és a rendező: Bódizs Gyula.
A műkedvelők vagy színjátszók csoportja igen eredményes két évtizedet mondhat magáénak. Bódizs Gyula szervező érs rendező tehetsége miatt nagy népszerűségre tettek szert. Az együttes előadásai eseménynek számítottak a faluban. Törzshelyük volt a Becz József-féle vendéglő (Árpád u. 17.), ahol az SZTK a rendezvényeit tartotta. 1925 után évtizedekig Nádasdy János, Fux Mátyás és Gere Pál volt az SZTK színpadfestője.
A színjátszó csoport repertoárja az akkori idők fővárosi és vidéki színpadokon tömegsikert aratott népszínművekből, irredenta jelenetekből állt. Nem is az előadás színvonala, hanem annak közösségformáló ereje adta ezeknek a műkedvelő előadásoknak az igazi értékét. Őszinte, tartós barátságok, sőt házasságok kötődtek a társulaton belül. Az előadások pedig hasznos időtöltést, jó szórakozást jelentettek szereplőknek, nézőknek egyaránt.
Az SZTK tulajdonképpen az 1912-ben létrejött Budapest-Szigetszentmiklós Evezős Egyletből, valamint az 1915-ben életre hívott Ifjúsági Műkedvelő Egyesületből nőtt ki. Az egyesület színe, így zászlaja is zöld-fehér lett. A korabeli újságok, plakátok, díszes meghívók az 1920-as évek közepétől a labdarúgócsapat sikeres szerepléseiről írnak. A Pest-környéki bajnokságban sikeresen szerepeltek, 1925-ben másodikak lettek. A csapat 1932-1937 között élte első fénykorát.
1945 után több neve volt az egyesületnek, pl. 1948-ban „Kossuth EPOSZ T. E.” néven működött, majd 1953-tól „Törekvés Községi SK” volt, 1956-ban rövid ideig „Vörös Meteor”. 1957. januárjától újra az SZTK nevet használta. 1958-ban sporttelepet építettek, az egyesület 1962-ben NB III-as csapat lett. 1945 után csak a labdarúgó szakosztály maradt az SZTK-ban, a többi megszűnt, vagy máshol működött néhány évig.