„Et propter Sepel magistrum agazonum in ibi morantem, vocata est insula illa nomine Sepel […]”
„Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.” – írja P. mester, azaz Anonymus a 12. században készült Gesta Hungarorumában, mely az egyik legfontosabb forrása a középkori magyar történelemnek, még akkor is, ha számos, nem ellenőrizhető információt tartalmaz. A képen látható kiemelt mondat is egy ilyen, nem ellenőrizhető állítás, de más elfogadható magyarázat nincs Csepel nevének eredetére. Ezt a kérdést boncolgatja Imre bácsi a Fényszóróban az 1980-as években megjelent cikkében is:
Anonymus szerint:
Árpád lovászának köszönhető Csepel-sziget neve
Már egy évszázada foglalkoznak a tudósok az ősi rejtély megfejtésével: ki volt Anonymus, a krónikás, akit Péter mesternek hívtak. A legrégibb magyarországi latin nyelvű Gesta – a Gesta Hungarorum, a magyarok cselekedetei – című munka szerzője volt. Az évszázados vitát Sólyom Károly nyugdíjas váci tanár legújabb kutatásai alapján bizonyítani véli, nevezetesen azt, hogy III. Béla királyunk jegyzője volt Anonymus, azaz Péter magister, s a ránk maradt munkája 1198-1202 között íródott.
A történelmi munka azért maradt befejezetlen, mert II. András királyunkat, szentföldi hadjáratára jegyzője is elkísérte, és Damietta ostrománál elesett… Bennünket Csepel-szigetieket azért is érdekel a Gesta, mert a 44-ig fejezetben van leírva Árpád apánk Csepel-szigetére való bejövetele. Régóta tudtunk erről az írásról, de ez évben sikerült csak az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött becses emlékekről fotómásolatot szerezni.
Köztudottan nagy az Árpád-kultusz a szigeten, majd minden településen őrzik nevét (például mozi, tsz, híd, utca, múzeum). Egy biztos, hogy ezer év után megállapíthatjuk: jó helyen telepedtek le honfoglaló őseink. De nézzük az írást – hogyan is történt a sziget elfoglalása. A 44-ig Gesta címe: a Duna szigete.
„Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll és a Duna menetén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek termékenységét és gazdagságát, továbbá, hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap.”
Árpád vezért azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé, mesterül, egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték ezt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.
Árpád vezér és nemesei pedig férfi- meg nőcselédeikkel együtt békében és hatalomban ott maradtak április havától október haváig. Ekkor közös tanácsba elhatározták, hogy feleségeiket otthagyva távoznak a szigetről, átmennek a Dunántúlra, meghódítják Pannonia földjét… olvasható tovább az ősi írás 1202-ből.
Hát így történt, így lettünk elnevezve Csepel szigetének, Anonymus Gestája szerint, ezer évvel ezelőtt. Nevezték ugyan a szigetet a középkorban Úrszigetnek, Nagyszigetnek, Ráckevei szigetnek is. de nekünk a legkedvesebb az ősi név: a Csepel-sziget.
Vöő