Nagy várakozás előzte meg Batizi Zoltán régész beszámolóját a templomkerti ásatás befejezése után. A múzeum irodájában megtartott vetített, képes előadáson sok mindent megtudtunk a megbolygatott középkori szentmiklósi őseinkről.
A helytörténeti kutatásokból már 50 éve tudjuk, hogy a Kossuth Lajos utca végén és a környékén kb. már 800 éve éltek őseink. IV. Béla király 1264. október 14-én keltezett csúti adománylevele említi falunknak Szent Miklós nevű templomát. A két hónapig tartó ásatás egyik fő eredménye, hogy beigazolódott feltevésünk, mert előkerült az első templom maradványa az 1798-ban épített templom alapfala alatt. Tehát ezen a 380 öles háromszög alakú telken ez a mai templom a negyedik épület.
Azt tudjuk, hogy a középkori templomot Mátyás király 1458-1490 uralkodása alatt átépítették, bővítették.
Az árpádkori templom telkén számos lelet került elő a polgári temetőből. A legrégibb egy női s-végű hajkarika a XI. századból. A nők haját rögzíthették vele. Előkerült még három darab körte alakú gabonásverem, különböző királyok ezüst dénárjai. A legismertebbek a Károly Róbert (1308-1342), II. Ulászló (1490-1516), Szapolyai János (1526-1540), 1526-os évszámot viselő ezüst dénárkája. De I. Ferdinánd 1560-as évszámot viselő dénárja mellett hamispénz is előkerült egy darab. Már a régiek is tudták, hogyan kell hamisítani a pénz.t A vékony bronz lemezt ezüsttel bevonták a zűrzavaros török uralom alatt.
Említésre méltó, hogy két darab bronz pecsétgyűrű is előkerült. Az egyiken kettőskereszt látható. Bizonyára valamelyik magasabb rangú személy, katolikus pap, vagy községi bíró viselhette életében. A másik pecsétgyűrűnek még a szára is díszített volt, mintája egy liliomot ábrázolt. Mindkettő gyűrű valószínűleg Károly Róbert (1308-1342) király idejéből való. Ugyancsak ide sorolható a szerecsenfejes dénárka kettős kereszttel.
Az írások szerint Péter nevű szentmiklósi pap 1337-ben 5 márka jövedelme után tizedet fizetett a pápának. Valószínű, hogy az ő gyűrűje került elő.
A régészek 200-nál több leletet, csontvázakat, koporsószegeket, vasláda veretet, női fej-párta nyomait rögzítették.
A Rákóczi utcában a korábbi években már kerültek elő régi leletek. Ilyenek voltak III. Béla király (1162-1196) rézpénzei, vagy egy középkori kályhacsempe is.
Az ásatások során előkerültek őseink maradványai, emlékei. A csontokat két koporsóba tették és két kopjafával jelölve, még tavaly november 11-én méltó ceremóniával a temetőben vettek végső búcsút őseinktől.